Karoli - BIBLIA - 1873 I.

286 EUTH KÖNYVE 3. 4.
2. Most azért nemde nem rokonunk é
Boáz, * kinek leányaival voltál ? ímé
ez éjjel az árpát a szérn fogja szelelni.
* rész 2, 8.
3. Feredjél meg annakokáért, és kend
meg magadat, és öltözzél fel ruhádba,
és menj alá a széröre, meg ne jelentsed
magad a férjfiúnak, míg el nem végezi
ételét és italát.
4. És mikor feküdni menénd, tudd meg
a helyet, a hol hál; és bémenvén hajtsd
fel a leplet a lába felöl, és feküdj oda
0 pedig megmondj a néked mit cselekedj él.
5. Ki monda néki: Valamit nékem parancsolsz
azt cselekszem.
6. Aláméne azért a széröre, és mind
a szerint cselekedék, a mint megparancsolta
vala néki az ö napa.
7. Mikor pedig ett volna Boáz és ivott
volna, és megvídámult volna az Ö szíve,
és elment volna hogy az asztagnak szélin
hálna : oda méne a leány is titkon
ki mikor felhajtotta volna a leplet a
lába felöl, oda feküvék.
Boáz ^edig felmenvén a kapuba leüle
8. Törtéuék pedig, hogy éjfélkor megretten
e dolgon az a férjíiú, és meg-
vala, kirl Ö * szólott vala, és monda né-
ott. És ímé a rokon azon általmegyen
tapasztalván azt, ímé asszonyember fekszik
yala az Ö lábainál.
9. És monda: Ki vagy? Az felele: Én
'ya^z/o^Kuth, te szolgálóleányod ;
terjeszd
ki * a te köntösödnek szélit a te szolgálóleányodra
: mert közel való atyafiú
vagy.
* Ezék. 16, 8.
10. És monda néki: Áldjon meg, édes
leányom, az Úr téged jobban cselekedtél
e te utolsó jótéteddel az elsnél;
hogy nem jártál az ifjak után, sem szegények,
sem gazdagok után.
11. Most annakokáért szerelmes leányom
ne félj, valamit mondándasz azt
cselekeszem veled: mert jól tudja az én
népemnek egész városa, hogy jámbor
asszonyember vagy.
,12. Immár azért megvallom, hogy rokonság
vagyok ; de vagyon még mindazáltal
egy közelebb való * rokon én
nálamnál.
* rész 4, i.
akarja állani, én azt a rokonságnak igazságát
f megállom, él az Úr! Aludj azért
reggelig.
* 5 Móz. 25, 5. t
rész 4, 10. 13.
14. Aluvék annakokáért az ö lábai felöl
reggelig, azután felkele
ollylwr, mikor
még ember felebarátját meg nem esmérhetné
: ö pedig megparancsolá, hogy
az asszonynak a széröre való jövetelét
senki meg ne tudná.
15. És monda néki: Hozzad a lepedt,
melly vagyon rajtad; és tartsad: és
ö tartá azt. Boáz pedig mére hat mérték
árpát belé, és hátársi adván, béméne
a városba.
16. És méne az ö napához, ki monda:
Ki vagy leányom ? és megbeszélé néki,
valamit cselekedett volna vele az a férjíiú.
17. És monda: Hat mérték árpát ada
nékem; mert ezt monda nékem : Ne menj
üresen haza a te napadhoz.
18. Monda Naómi: Légy veszteg jó
leányom, míg megérted mint lészen a
dolog : mert nem nyugszik az a férjíiú,
míg véghez nem viszi a dolgot ma.
4. RÉSZ.
Boáz feleségül veszi magának Kuthot: kitl fija lészen
Obed, Dávidnak si.
ki : Térj ide, és ülj le itt, haliád é te ? és
oda tére és leüle. ^ r^sz 3, 12.
2. És me^^ö vévéntízférjíiakat a városnak
Vénei közzííl, monda: Üljetek le itt;
kik leülének,
3. És monda a rokonnak : A
meznek
felét, melly vala * Eliméleké a mi atyánkfiáé,
Naómi eladja, a ki hazajött Moáb
tartományából.
* rész 1, 2.
4. Én pedig elgondolám, hogy megjelentsem
azt néked, mondván : Tedd tiéddé
azt a mezt az itt ülk eltt, és az
én népemnek Vénei eltt, ha meg akarod
váltani, váltsd meg: és ha meg nem akarod
váltani, mond meg nékem: mert jól
tudom, hogy nincsen senki más te kivííled,
* ki megváltaná, és én vagyok te
utánnad. Akkor felele az : Megváltom.
* rész 3, 12.
5. Monda továbbá Boáz: Valamelly
nap megveszed Naóminak kezébl a
mezt, a Moáb nemzetségéhi való Ruth-
13. Hálj itt ez éjjel; pedig reggel
lészen, ha az a rokonságnak * igazságát nak, ki a megholtnak felesége volt^ kezébl
néked meg akarja tartani, jó, legyen
vesszed meg, hogynevét feltámasz-
rokonság; ha pedig azt néked meg nem szad a * megholtnak, az örökségében.
* 5 Móz. 25, 5. 6.
6. Felele a rokon, és monda : Nem
válthatom meg, hogy el nem veszessem
az én örökségemet : váltsd meg te ma-