Karoli - BIBLIA - 1873 I.

I
illeté ötet, és monda néki : Kelj * fel,
egyél. * j^^sz 17, 4. 6.
6. És mikor ide s tova tekintett volna,
ímé fejénél vala egy szén között sült
pogácsa, és egy pohár víz : Evék azért
és ivék, és ismét lefeküvék.
7. Eljve pedig az Ürnak Angyala másodszor
is
és megilleté tet, és monda
Kelj fel, egyél ; mert eröd felett való
lítad van.
9. És béméne ott egy barlangba, és
ott hála : és ímé ln az Úrnak beszéde
ö hozzá, és monda néki: Mii jársz itt
niyés?
10. pedig monda: Nagy búsulásom
vagyon a seregek Uráért Istenéért:
mert elhagyták a te szövetségedet az Izráel
fijai, a te oltáraidat * lerontották,
és a te Prófétáidat f fegyverrel megölték;
és csak én egyedííl maradtam, engemet
is pedig halálra ft keresnek.
* rész 18, 30. f rész 18, 4, ff vers 2.
11. Es monda : Jöjj ki és állj meg ezen
a hegyen az * Úr eló'tt : És ímé az r
azon megyén vala által, és az Úr eltt
megyén vala nagy ers szél, melly a hegyeket
felfordítja vala, és meghasogatja
vala a ksziklákat az Úr eltt ; de az
r nem f vala abban^ a szélben; és a
szél után földindulás ln, de az Úr nem
mla a földindulásban.
* 2 Mz. 33, 21-23. f vers 13.
12. És a földindulás után tz jöve, de
nem * vala az Úr a tzben ; és a tííz
után egy lassú és vékony szó hallattaték.
* vers 13.
13. Mikor pedig ezeket hallaná Illyés
béfedé az
KIRÁLYOK I. KÖNYVE 19. 20. 387
orczáját palástjával, és kiindulván
álla a barlangnak ajtajára ; és
ímé szózat ln hozzá, melly ezt mondá
Mit szerzesz * itt Illyés ? * vers 9.
14. És felele: Nagy búsulásom vagyon
a seregeknek Uráért Istenéért, mert
az Izráel fijai elhagyták a te szövetsége-
15. És monda az Úr néki : Menj el térj
nssza
a te útadón Damaskusnak pusztája
felé, és mikor oda jutándasz,* kenjed
Királlyá Hazáéit Siriában : * 2 icir. s, 13.
16. Jéhut pedig, * Nimsinek fiját Királlyá
kenjed Izráelben; és Elizeust az
Abel-Néholabeli Sáfátnak fijátPrófétává
kenjed te helyedbe. * 2 mr. 9, 2. 3. e.
17. És lészen, hogy valaki megmenekedik
Hazáelnek fegyverétl, azt * Jéhu
megöli ; és a ki megmenekedik Jéhunak
fegyverétl, azt Elizeus megöli.
* 2 Kir. 9,14-37.
8. Felkelvén azért evék és ivék ; és
méne annak az ételnek erejével, * negyven
nappal és negyven éjjel, mind az *ten
hegyéig Hórebig.
* 2 Móz. 24, 18. 2 Móz. 34, 28. Máté 4, 2.
csókolta meg, azt. * nóm. 11, 4.
18. Meghagytam pedig * Izráelben hétezer
embert, kiknek az térdek meg nem
hajlott a Baálnak, és kiknek száj ok nem
19. Elmenvén azért onnét, megtalálá
Elizeust a Sáfát fiját, ki szánt vala, és
tizenkét járom ökör vala eltte, és a
tizenkettdikkel vala ; és Illyés hozzá
méne, és az palástját reá * veté. * vers 16.
20. Ki elhagyván az ökröket, Illyés
után futa, mondván : Kérlek, hadd csókoljam
meg az én atyámat és az én anyámat,
és azután * követlek. És monda
Menj el, és jöjj vissza ; mert mit cselekedtem
veled ? * Luíc. 9, 61.
21. És elmenvén tle vn azután egy
pár ökrött, és levágá azt, és az ekéhez
való szerszámokból tüzet rakván, megfzé
nékik a húsát, és a népnek adá, és
evének; és felkelvén elméne Illyés után,
és szolgála néki.
20. EÉSZ.
A Siriai Király meg akarja hódoltatni Akhábot, kit Alikáb
megfog, és ismét elbocsát.
Benhadád pedig a Siriabeli Király, öszvegyjté
egész seregeit, és harminczkét
Király vala vele, és nagy sok lovak és
szekerek ; felméne pedig és megszállá
Samariát, és vítatá azt.
2. És követeket külde Akhábhoz az Izráel
Királyához abba a városba
3. És mondának a követek néki : Ezt
mondja Benhadád: a te ezüstöd és aranyad
enyim, a te feleségeid is és a te
enyimek.
szép fijaid
4. És felele az Izráelnek Királya, és
monda : A mint megmondottad uram
Király, tiéd vagyok mindenekkel, a mely-
det, lerontották a te oltáraidat, és a te lyeket én birok
Prófétáidat megölték fegyverrel, és én 5. Megtérvén pedig a követek, mondának:
Ezt mondja Benhadád: Mivel-
egyedül maradtam, engemet is pedig halálra
keresnek.
hogy hozzádküldöttem, ezt izenvén, hogy
a te ezüstödet és aranyadat és a te fele-
ségeidet és fijaidat nékem adjad:
25*