Karoli - BIBLIA - 1873 I.

:
vag3^on, és Kákhel az
a juhokkal.
MÓZES I. K ÜNYVE 29. 31
leánya imüol jö
7. És monda Jákóh : ímé még nagy id
vagyon, nincsen ideje hogy mind a juhok
egybegyljenek : ezeket a juhokat
itassátok meg, és elmenvén legeltessétek.
8. Kik felelének : Nem lehet addig mígnem
mind ide gyjtetnek a juhok, és
mígnem elvészik a pásztorok e követ a
kútnak szájáról, azután úgy itatjuk a juhokat.
9. És mikor még vélek beszélene Jákóh,
elérkezékEákhelaz attyánakjuhaival,
meUyeket legeltet vala.
10. Mikor pedig Jákóh látta volna Kákhelt,
Lábánnak az annya báttyának
leányát, és Lábánnak az annya báttyának
juhait, a kúioi járulván Jákóh elfordítá
a kútnak szájáról a követ, és
megitatá Lábánnak az annya báttyának
juhait.^
11. És megcsókolván Jákóh Eákhelt,
nagy felszóval * síra. *r^sz33,4.
12. És megjelenté Jákóh Rákhelnek,
hogy ö attyafia volna az ö attyának, és
hogy Rebekának íija volna. Annakokáért
elfuta Rákhel, és megmondá ezeket az ó'
attyának.
13. Mikor azért a hirt hallotta volna
Lábán Jákóh fell, az hugánakfija fell
nagy sietséggel eleibe menvén, megölelé
és megcsókolá tet, és bévivé tet az
házába és megbeszél Lábánnak mindeneket.
14. Kinek monda Lábán : Bizony * én
csontom és testem vagy ; és vala nála
egy hónapig. * Birák 9, 2.
15. Azután monda Lábán Jákóbnak:
Avagy ülik é hogy nékem ingyen szolgálj,
no^a én atyámfia vagy? Mond meg
nékem, mit kívánsz a te szolgálatodnak
jutalmába.
16. Yalának pedig Lábánnak két leányai
: a nagyobbiknak neve Lea, a kissebbiknek
neve Rákhel.
17. Leának pedig gyenge szemei valának
: de Rákhel szép formájú és szép
ábrázatú vala.
18. Annakokáért Jákóh szereti vala
Rákhelt, és monda Lábánnak :
Szolgállak
* tégedet hét esztendeig Rákhelért a
te kissebbik leányodért. * hos. 12, 12.
19. Kinek monda Lábán : Jobb hogy
néked adjam tet hogy nem mint más
férjfiúnak í maradj én nálam.
20. Szolgála azért Jákóh Rákhelért hét
esztendket, mellyek néki keveseknek
láttatnak vala, mivelhogy oteifelette igen
szereti vala.
21. És monda Jákóh Lábánnak: Add
meg énnékem az én feleségemet : mert
eljött az id, hogy bémenjek hozzá.
22. És bégyüjté Lábán annak a helynek
minden népét, és szerze lakodalmat.
23. Estve pedig vevé Láhán cjl 0 leányát
Leát, és bévivé tet Jákóbhoz, ki
béméne hozzá.
24. És adá Lábán néki az szolgálóleányát
Zilpát, hogy az leányának Leának
szolgálóleánya lenne.
25. És reggelre kelve megesmértetek
Lea. Monda azért JaM5 Lábánnak: Mit
cselekedtél én velem ? Avagy nem Rákhelért
szolgáltalak é én tégedet? Miért
csaltál meg azért engem ?
26. Kinek felele Lábán : Nem
szokott
úgy lenni itt mi nálunk, hogy a kissebbiket
adják el a nagyobbik eltt.
27. Töltsd hé ennek menyegzi lakodalmának
* hetét, azután néked adjuk azt is
a te szolgálatodért, mellyel szolgálsz én
nálam még más hét esztendeig.
* Bir. 14, 12. 17.
28. A képen cselekedék azért Jákóh,
bétölté a Lea menyegzi lakodalmának
hetét : azután néki ada Lábán Rákhelt az
leányát feleségül.
29. És adá Lábán az leányának Rákhelnek,az
szolgálóleányát Bilhát, hogy
néki szolgálóleánya lenne.
30. És bémenvén Jákóh Rákhelhez
is, inkább szerété Rákhelt hogy sem Leát
és szolgála nála még más hét esztendeig.
31. És minekutánna látta volna az Úr,
hogy Lea utálatos volna, megnyitá annak
méhét, de Rákhel magtalan vala.
32. Fogada azért Lea az méhében és
szüle fiat,
kit neveze Rúbennek, mert azt
mondja vala: Meglátta Isten az én nyomorúságomat
; azért immár szeretni fog
az én férjem engemet.
33. Azután ismét teherbe esék és szüle
fiat, annakokáért monda : Mivelhogy az
Isten meghallotta hogy én utálatos vagyok,
azérj adta nékem ezt is :
azért nevezé
azt Simeonnak.
34. Annakutánna ismét az méhében
fogadván, szüle fiat, és monda : Immár
az én férjem ragaszkodik én hozzám,