Karoli - BIBLIA - 1873 I.

hol vágott koporsójában Mamré ellenébe,
melly most Hebronnak mondatik, Kánaánnak
tartomán3^ában.
20. ]\Iinekutánna az a mez és abban
való kkoporsó Ábrahámtól megvétetett
volna a * Kbéth fijaitól örökség szerint
való temetöhelynek. * rész so, is.
24. RÉSZ.
Izsák az Eliézer által Mesopotámiából hozatott Eebekát
veszi magának feleségül.
Ábrahám pedig immár vén ember vala
és ids, és 2JL Úr mindenekben megáldotta
vala Ábrahámot.
2. Monda azért Ábrahám az háza
öregebb szolgájának, ki néki minden
hozzá tartozó jószágával bír vala :
*
Tégyed
most a te kezedet az én tomporom
alá. * rész 47, 29.
3. Hogy megeskesselek tégedet az Úrra,
a menynek Istenére, és a földnek
Istenére, hogy nem vészesz feleséget az
én fiamnak a Kananeusoknak leányai
közzííl, kik között én lakom.
4. Hanem elmégy az én földembe, és
az én rokonságim közé és onnét véssz
az én fiamnak Izsáknak feleséget.
5. Monda pedig neki az a szolga: Talán
nem akar az a leányzó én velem eljni
e földre, visszavigyem é azért a te
fijadat a földre a honnét kijöttél ?
6. Kinek felele Ábrahám : Meglásd, az
én fiamat oda vissza ne vigyed.
7. Az Úr a mennynek Istene, ki engemet
kihozott az én atyámnak házából,
és az én rokonságimnak földökbl; a ki
is énnékem szólott, és a ki énnékem
megesküdt, ezt mondván: * A te magodnak
adom ezt a földet: elbocsátja az
Angyalát te eltted, és onnét végy az én
fiamnak feleséget. *részi2, 7.13,15. 15,18.26,4.
8. Hogyha nem akar a leány te veled
eljni, ment emher lészesz az én esketésemtl
: csakhogy az én fiamat oda ne
vigyed.
9. Veté azért a szolga az kezét az
urának Ábrahámnak tompora alá, és megeskvék
néki e dolog felöl.
10. És minekutánna vett volna a szolga
tíz tevéket az urának tevéi közzl
hogy elmenne ;
(mert az urának minden
gazdagsága annak kezében vala).
Felkelvén elméne Mésopotámiába, a városba,
mellyben Nákhor lakik vala.
MÓZES I. KÖNYVE 23. 24. 23
11. És megnyugotá a tevéket a város
kivl egy kútfnél, estve felé, miYor tudniillik
ki szoktak vala menni a leányzók
vizet merítni.
12. És monda a szolga: Uram! én u-
ramnak Ábrahámnak Istene, adjad hogy
nyerjem meg azt ma a mit én kivánok, és
cselekedjél irgalmasságot az én urammal
Ábrahámmal.
13. ímé én állok e víznek forrása mellé,
és e városlakosainak leányai kijnek
vizet merítni.
14. Legyen azért ez: Hogy a leányzó a
kinek azt mondándom: Hajtsd meg a te
vedredet, hogy igyam, és az azt mondándja:
igyál, st annak felette
a te tevéidet
is megitatom : Legyen az, a kit szerzettél
a te szolgádnak Izsáknak, és ezen esmérjem
meg, hogy irgalmasságot cselekedtél
az én urammal.
15. Ésazonképenlett: ilferí minekeltte
elvégezte volna a beszédet, * imé Rebeka
kij vala, melly született vala Béthuélnek
a Milkhah fijának, melly Milkhah
Nákhornak az Ábrahám attyafiának
felesége vala : . és az vedre vala az
vállán.
* rész 22, 23.
16. A leányzó pedig felette szép ábrázatú
vala, és férjfiútól nem esmértetett
szz, ki a forrásra aláméne, és megmerítvén
az vedrét, felj vala a forrástól.
17. Akkor a szolga eleibe futamodván,
monda: Kérlek adj innom énnékem egy
kevés vizet a te vedredbl.
18. Ki monda: Igyál jó uram, és hamar
leeresztvén a vedi'et az kezére, inni ada
néki.
19. És minekutánna inni adott volna
néki, monda: A te tevéidnek is meritek
vizet, míg eleget nem isznak.
20. És nagy sietséggel kiöltvén az
vedrébl a vizet a válúba, elfutamodék
ismét a forrásra, hogy merítene, és meríte
mind az
tevéinek.
21. Azonközben a szolga álmélkodik
vala rajta, és veszteg hallgatván, gondolkodik
vala azon, hogy megtudhatná
hogyha az Úr megszerencsésitette volna
é az útát, vagy nem.
22. És minekutánna elvégezték volna
a tevék az italt, vett el a * szolga egy
aranyfüggt, melly fél siklust nyom vala,
mellyet ada a leány orczájára, és két
aranypereczet a leánynak karjaira, melly
tíz arany siklust nyom vala. * vers 47.
23. És monda: Kicsoda leánya m^i/ te ?
kérlek mond meg nékem : vagyon é a