Karoli - BIBLIA - 1873 I.

ESDRÁS KÖNYVE 8. 9.
507
nyéknek terhét, hogy felhoznák Jérusálembe
a mi Istenünknek házához.
31. Elindulának pedig az Aháva folyóvíz
melll az els hónak tizenkettedik
napján^ hogy mennének Jérusálembe : és
a mi Istenünknek keze volt rajtunk, és
megoltalmazott minket a mi ellenségünknek
és utámmk leselkednek kezébl
ez úton.
32. Yégre jutánk Jérusálembe, és valánk
ott harmadnapig.
33. Negyednap pedig megmérve adák
35. Továbbá a kik megjöttek vala a
fogságból a rabságnak fijai égáldozatokat
tnnek az Izráel Istenének; tizenkét
tulkokat az egész Izráelért, kilenczvenhat
kosokat, hetvenhét bárányokat,
bnért való áldozatra tizenkét kecskebakokat,
mindezeket égáldozatul azúrnak.
36. Es megadák a Király parancsolatit
a Király Vitézeinek és Tiszttartóinak,
kik valának túl a vízen, és nagy
jóakarattal lnnek a néphez, és az Isten
házához.
9. RÉSZ.
Esdrás könyörög Istennek a nép tnéért.
Minekutánnak pedig ezeket elvégezték
volna : jövének hozzám a Femberek,
és mondának : Az Izráel népe, a Papok
és Léviták, nem választották el magokat
a föld népeitl, hanem a Kananeusoknak,
Hitteusoknak, Perizeusoknak,
Jebuzeusoknak, Ammonitáknak, Moábitáknak,
Égyiptombelieknek, és azEmoreusoknak
utálatos vétkekben egyenlképen
részesültek :
2. Mert azoknak leányai közzl vettek
feleségeket * magoknak és az fijainak,
4. Hozzám gyülének azért mindnyájan'
kik félik vala az Izráel Istenének szavát,
a rabságból megjött sokaságnak vétkekért
:
én pedig nagy keservesen veszteg
ülök vala mind az estveli áldozatig.
5. Az estvéli * áldozatkor pedig felkelék
az én gyötrelmembl, minekutánna
megszaggattam volna mind alsó-mind
felsruhámat; és térdeimre esvén, kiterjesztém
kezeimet az én Uramhoz Istenemhez.
* 5 Móz. 29, 38-41.
6. És mondók : Én Istenem, szégyenlem
és átallom felemelni, én Istenem,
az én orczámat te eldbe : mert a mi
az ezüstöt és aranyat, és az edényeket a
mi Istenünknek házában, az Úriás Pap
fijának Meremotnak kezéhez, kivel vala álnokságink felülhaladtak fejünk * felett,
Eleázár a Fineás fija: azokkal pedig és a mi vétkeink mind az égig nevekedtek.
* ZBolt. 38, 5.
vala Józabád a Jésua fija, és Noádja,
Binnui Lévitának fija.
7. A mi atyáinknak idejektl fogva,
34. A mint mindenek szám szerint és nagy vétekben voltunk mind e mai napig:
és a mi álnokságinkért adattat-
mérték szerint adattak vala : és ugyan
akkor mint azt a mértéket béírák. tunk vala mi, * a mi Királyink, és a mi
Papjaink, a földi Királyoknak kezekbe,
fegyverre, rabságra,ragadományra, és orczapirulásra,
mint e mai nap bizonyság
arról. * 2 Krón, 36, 12-21.
8. Most pedig nem sok ideje, hogy a
mi Urunk Istenünk rajtunk könyörült,
hogy nékünk hagyna maradékot, és valami
szeget adna nékünk az szent helyén,
hogy így megvilágosítaná a mi
szemeinket a mi Istenünk, és adna nékünk
egy kevés ideig való életet a mi
rabságunk * után.
9. Jóllehet szolgák vagyunk ; de a m,
rabságunkban el nem hagyott minket a
mi Istenünk, hanem irgalmasságát megmutatá
rajtunk Persiának Királyai eltt,
hogy élnünk hagyna nékünk, hogy felemeljük
a mi Istenünknek házát, és
megépítsük annak pusztaságit, és adna
nékünk bátorságos lakást Júdeában és
Jérusálemben. *zsoit, i36, 3. 4.
10. Most azért mit mondjunk, óh mi
édes Istenünk, mind ezek után? Mert elhagytuk
a te parancsolatidat,
11. Melly eket parancsoltát a te szolgáid
a Próféták által, mondván : A
föld, mellyre bémentek, hogy bírjátok
és megelegyedett a szent mag a földnek
népeivel : és ebben a vétekben elsk
voltak a Fejedelmek és Femberek. tisztátalanságoktól: azoknak utálatossá-
azt, tisztátalan * föld, a föld népeinek
*Nehém. 13, 23.
gok miatt, mellyékkel bétöltötték azt
3. Melly szót mihelyt hallék: szaggatni teljességgel az undokságokkal.
* 3
kezdém alsó- Móz. 18, 25. 27.
és felsruhámat és szaggatni
kezdém hajamat és szakálomat, és leülék
* keseregve. * Neh. i, 4. ne adjátok * az fijainak, és az
12. Annakokáért most a ti leányitokat
leá-