You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
312<br />
get szerze * Jónathán Dávidnak házával.<br />
* rész 18, 3.<br />
17. És ismét újonnan megesküvék Jónathán<br />
Dávidnak, mivelhogy igen szereti<br />
vala tet, mert szinte úgy szereti vala<br />
ötet mint a maga lelkét.<br />
18. Monda pedig néki Jónathán: Holnap<br />
vagyon az új hold els napjának innepe:<br />
annakokáért emlékezetben lészesz,<br />
mert üres lészen a te helyed.<br />
19. Harmadnapig azért légy veszteg,<br />
és afcW sietséggel jöjj alá oda a helyre,<br />
a hol ez némelly napi * dolgodban elrejteztél<br />
vala, és légy ott az útmutató k<br />
mellett. * rész 19, 2. 3.<br />
20. És ímé én a kö mellé három nyilat<br />
\W6k, mintha azokkal czélhoz lnék.<br />
21. És annakntánna érettek küldöm a<br />
SAMUEL I. KÖNYVE 20.<br />
gyermeket, ezt mondván : Eredj keresd<br />
meg a nyilakat: és ha nyilván azt mondom<br />
a gyermeknek : ímhol a nyíl hátad<br />
megett én fellem, fogd meg a gyermeket<br />
és jöjj el : mert békességes a te<br />
dolgod^ és nem lészen semmi nyomorúságod,<br />
él az Úr<br />
22. Ha pedig azt mondom a gyermeknek<br />
: Túl eltted vagyon a nyíl tova<br />
messze, menj el: mert az r elszabadított<br />
tégedet.<br />
23. Ennek a szónak pedig, mellyet<br />
egymás között szólottunk, ímhol legyen<br />
az Ür bizonysága én közöttem és te közötted<br />
mind örökké.<br />
24. Elrejtezék azért Dávid a mezben,<br />
és megln az újságnak els napján való<br />
innep, mellyen leül vala a Király az<br />
ételhez, hogy ennék.<br />
25. És mikor a Király az székibe le<br />
akarna ülni, mint annakeltte mindenkor<br />
szokott vaUiy a melly széke a fal<br />
mellett vala, onnét felkele Jónathán, és<br />
Abner üle a Király mellé ; a Dávid<br />
helye pedig üres vala.<br />
26. Nem szóla mindazáltal semmit Saul<br />
azon a napon : mert azt gondolja vala,<br />
netalán valami dolga esett, ha szinte<br />
tiszta volna is, vagy talán nem tiszta.<br />
27. Ln pedig az innepnek második<br />
napján, másodszor is üres ln a Dávid<br />
helye, és monda Saul Jónathánnak az<br />
íijának: Miért nem jött ki enni sem tegnap,<br />
sem ma az Isai íija ?<br />
28. Felele Jónathán Saulnak : Felette<br />
igen kéredzék tlem Dávid, hogy hadd<br />
menne el Bethlehembe.<br />
29. Mondván : Kérlek bocsáss el engemet<br />
; mert a mi nemzetünknek * lakodalma<br />
vagyon most a városban, és<br />
nékem parancsolt a bátyám ; azért ha<br />
kedvet találtam eltted, kérlek, hadd<br />
tekintsek haza, hadd látogassam meg az<br />
én atyámfiait; ez az oka hogy nem jö- 1<br />
betett a Király asztalához. 1<br />
30. És felette igen felgerjede haragja I<br />
'<br />
Saulnak Jónathán ellen, és monda néki:<br />
Te kemény és engedetlen anyának gyermeke,<br />
vaj ki jól tudom, hogy te Isainak<br />
fiját barátodnak választottad, melly gyalázatodra<br />
lészen, és a te anyádnak is<br />
mezítelensége szégyenére. * vers e.<br />
31. Mert valamíg az Isai fija él e földnek<br />
színén, nem lehetsz te állandó, sem<br />
.<br />
pedig a te * országod. Azért küdlj é^^ette ,<br />
mindjárt és hozzák ide tet én hozzám,<br />
mert halálnak fija.<br />
* rész 23, le. 17.<br />
32. Felele pedig Jónathán Saulnak az<br />
attyának, és monda néki : Miért kell<br />
meghalnia, és mit vétett ?<br />
33. És ragadá Saul az dárdáját, hogy<br />
tet általütné. Akkor eszébe vevé Jónathán,<br />
hogy elvégezte volna az attya bizonynyal^<br />
hogy megölné Dávidot.<br />
34. Felkele azért Jónathán az asztaltól<br />
nagy haraggal, és nem evék semmit másod<br />
napján a lakodalomnak ;<br />
mert igen<br />
bánkódik vala Dávidért, és hogy tet<br />
szidalommal illette volna az attya.<br />
35. Kiméne annakokáért Jónathán reggel<br />
a mezre a hagyott * id szerint, a<br />
mint Dáviddal végeztek vala, és vele<br />
egy kis gyermek is. * vers 19.<br />
36. És monda a gyermeknek : E)^edj,<br />
fuss el, keresd meg a nyilakat, mellyeket<br />
én ellövök. A gyermek elfuta és<br />
túl lövé a nyilat a czélon.<br />
37. Mikor pedig a gyermek a helyre<br />
jutott volna, a hol vala a nyíl, mellyet<br />
Jónathán elltt vala, kiálta Jónathán a<br />
gyermek után, és monda: Nem látod é,<br />
hogy azon is * túl vagyon a nyíl a hol<br />
te vagy ? * vers 22.<br />
38. Ismét kiálta Jónathán a gyermek<br />
után : Siess, gyorsan cselekedjél, meg<br />
se állj. Felszedvén azért a Jónathán<br />
gyermeke a nyilakat, méne az urához.<br />
39. A gyermek pedig semmit e dologban<br />
nem tud vala, csak Jónathán és Dávid<br />
tudja vala e dolgot.<br />
40. Adá azért Jónathán fegyverét az<br />
^
Change language