Karoli - BIBLIA - 1873 I.

300 SÁMUEL L KÖNYVE 12. 13.
Öregbítettük, hogy Királyt kértünk magunknak.
* vers 17.
20. És monda Sámuel a népnek: Ne
féljetek, jóllehet ti mind ezeket a gonoszságokat
megcselekedtétek : de mindazáltal
az Úrtól el ne szakadjatok, hanem
szolgáljatok* az Úrnak teljes szívetekbl.
* Js. 24, 14. 15.
21. Es ne térjetek a bálványok után,
mellyek nem használhatnak, meg sem
szabadíthatnak :
*
mert bálványok.
* Zsolt. 115, 5-7.
22. Mert nem hagyja el * az Úr az
népét, az nagy f nevéért ; mert az Úr
magának ö népévé akart titeket választani.
* Sir, 3, 31. 32. f Ezék. 20, 9.
23. Távol legyen én tlem is, hogy
vétkezzem az Úr ellen, megsznvén a ti
érettetek való könyörgéstl ; söt inkább
megtanítalak titeket a jó és igaz útra.
24. De mindazáltal féljétek az Urat, és
szolgáljatok néki igazságban és teljes
szívbl, mert gondoljátok meg, hogy
nagy dolgokat * cselekede veletek.
*rész 11, 1. 11.
25. Hogyha pedig a gonosz cselekedetben
menten-mentek : mind magatok,
mind a ti Királyotok, elvesztek.
13. RÉSZ.
Saul hadakozik a Filiszteusokkal.
Mikor immár Saul esztendeig uralkodott
volna ;
(mert két * esztendeig uralkodók
az Izráelben.) * rész 15, 9. 23-29. le, 12. 13.
2. Yálaszta magának Saul háromezer
embert az Izráel közziíl, és kétezeré
Saullal vala Mikmásban, és a Béthel
hegyén, az egyik ezeré vala Jónathánnal
a Benjámin városában Gibeában : a
népnek pedig maradékát haza bocsátá,
mindent az hajlékiba.
3. Megveré azonközben Jónathán a
Filiszteusoknak állóseregét, melly a
hegyen vala^ és ezt meghallák a Filisz-
rek vala harmincz ezer, és hatezer lovagjok
: a község pedig sok vala mint
a tenger partján való számlálhatatlan
fövény : és feljövének, és tábort járának
Mikmásban, * Betháven f fell napkeletre.
* vers 2. f Jós. 18, 11. 12.
6. Az Izráel népe pedig látván, hogy
nehezen w^na dolga: mert igen megszorították
vala a népet, elrejtezék a nép
a barlangokban * és bokrokban, ksziklák
között, várakban, és mély vermekben.
* Bir. 6, 2.
7. A Zsidók közziíl továbbá némellyek
általmenének a Jordán vizén^ a Gád és
Gileád földére, és mikor Saul Gilgálban
volna, mind az egész sokaság felindulván
utánna siet vala.
8. És várakozók ott hét napot, az id
szerint, a mint Sámuel * meghagyta vala.
Mikor pedig Sámuel el nem jött volna
Gilgálba, eloszla a nép tle.
* rész lo, s.
9. Akkor monda Saul : Hozzátok ide
ezt a tzre való áldozatot, és mind ímez
háláadásra való áldozatot, és égáldozatot
tn.
10. És mikor elvégezte volna az áldozatot,
ímé Sámuel eljuta, és kiméne Saul
eleibe, hogy köszöntené tet.
11. És monda Sámuel: Mit cselekedtél?
Felele Saul: Mivelhogy láttam,
hogy eloszlana tlem a nép, és hogy te
el nem jnél a hagyott * napra, a Filiszteusok
pedig felgyltek volna Mikmásba.
* rész 10, 8.
12. Mondom vala, hogy ímé a Filiszteusok
reám jnek zWe Gilgálba, és még
azúrnak színe eltt nemkönyörgöttem ;
megbátorítám azért magamat, és áldozatot
* tevék. * 3 Móz. 17, 5. 8. 9.
13. És monda Sámuel Saulnak: Bolondul
cselekedtél, nem tartottad meg a te
Üradnad Istenednek parancsolatját,
mellyet néked parancsolt. ímé most az
Úr megersítette volna a te birodalma-
teusok : Saul pedig trombitát fúvata az dat az Izráelen mind örökké.
egész földön, ezt mondván : Hallják meg 14. De immár a te birodalmad állandó
a Zsidók
nem lészen. Keresett az Úr magának
4. És meghallá az egész Izráel, hogy szíve * szerint való embert, kinek megparancsolta
az Úr, hogy az népének
ezt mondanák : Megverte a Saul Filiszteusoknak
álló seregét, mellyért útálatban Hadnagya legyen : mert nem tartottad
vagyon az Izráel a Filiszteusok között
;
meg, a mit az Úr parancsolt f néked.
^ rész 16, 1. 12. 13. Csel. 13,
felgyüle azért a nép Gilgálba Saul
22.>f rész 10, 8. 15, 3. 9, 11.
után.
15. Felkele pedig Sámuel, és felméne
5. A Filiszteusok pedig egybegyíílének, Gilgálból, a Benjámin városába Gibeába
: és megszámlálá Saul a népet, hogy megvívnának az Izráellel, szeke-
a