Karoli - BIBLIA - 1873 I.

;
és menjetek el.
11. Felkele azért azonképen Dávid és
az Ö vitézei, hogy jó reggel elmenne: és
visszaméne a Filiszteusok földébe. * A
Filiszteusok pedig elmenének Jezréelbe.
30. RÉSZ.
SÁMUEL 1. KÖNYVE 29. 30. 323
az Istennek f Angyala. De a Filiszteusok
Fejedelmei mondák : El ne jöjlyokat.
általánfogva megszabadíthatod a fog-
* 2 Sám. 5, 19.
jön velünk a hadba. * rész 28, 2. t Gai. 4, u. 9. Elméne azért Dávid személye szerint,
és a hatszáz ember, melly vele
10. Azért kelj fel jó reggel a te Uradnak
szolgáival, a kik veled eljöttek, és vala, és ménének Bésor folyóvizéhez, és
keljetek fel jó reggel mihelyt megvirad, ott a népnek valami része megmarada.
* rész 27, 6.
Dávid az Amálekitáktól a prédát visszanyeri.
Ln pedig, hogy mikor hazajutott volna
Dávid és az vitézei Siklágba * harmadnapra,
ímé az Amálekiták kiütöttek
vala a dél felé való tartományra^ és
Siklág városáisi is ;
és megrablották vala
Siklágot, és tíízzel megégették vala a
várost. *2Sám. 1,2.
2. És fogva vitték vala az asszonyokat,
a kik benne valának, kicsinytl fogva
nagyig: senkit meg nem öltek vala,
hanem elvitték vala, és dolgokra mentek
vala.
3. Mikor azért Dávid és az szolgái a
városba jutottak volna, ímé megégett vala
tz miatt, és az feleségeik, fijaik, leányaik,
mind fogva elvitettek vala.
4. És felemelvén Dávid és a nép, melly
vele vala, az szavokat, sírának anynyira,
hogy immár ugyan nem vala erejek
a sírásra.
5. A Dávid két felesége is pedig fogságra
vitetett vala, a Jezréel városhói
való Ahinoám és * Abigáil, a Kármelbeli
Nábál felesége. * rész 25, 42. 43. 27, 3. 5. e.
keseredet vala,^ kinek-kinek az íijáért
és leányáért. Es Dávid megersité magát
az Urában Istenében. *2móz.i7,4.
10. És megüzé Dávid maga, és vele
egybe négyszáz ember az ellenséget, mikor
elmaradott volna a népnek kétszáza,
kik annyira elfáradtak vala, hogy által
nem mehetnének a Bésor patakán.
11. És találának egy égyiptombeli embert
a mezn, kit Dávidnak vivének; és
kenyeret adának néki, és evék, és inni is
adának vizet.
12. És adának néki egy csomó szárazíigét
is, két kötés malozsaszltt, ki evék
és a lélek megújula benne ; mert sem
kenyeret nem ett vala, sem vizet nem ivott
vala három nap és három éjjeL
13. Azután monda néki Dávid: Ki embere
vagy te, és honnan való vagy ? Felele
: Egyiptomból való szolga vagyok,
egy Amálek nemzetségébl való ember
szolgája, és elhagya engemet az én uram
mivelhogy megbetegedtem vala immár
ma harmadnapja.
14. Mi rablottunk ide délfelé a Kéret
tartományára, és a Júdeában is ésKálebnek
dél fell való tartományában, és Siklágot
tzzel * égeténk meg. *vers 1.
15. Monda pedig néki Dávid: Reá vihetnél
é engemet arra a seregre ? Ki
monda: Esküdjél meg nékem az Istenre,
hogy engem meg nem ölsz, sem kézbe
nem adsz engem az én uramnak, és reá
viszlek téged arra a seregre.
16. Reá vivé azért tet, és ímé elszéledtek
vala ide s tova az egész föld színén,
és esznek isznak vala, és tánczolnak
6. Annakokáért felette igen megkeseredék
Dávid : mert azt mondotta vala a vala, örülvén a prédának, melly et b-
nép, hogy ötet megköveznék, * mivelhogy
az egész népnek szíve igen meg-
séggel hoztak vala, a Filiszteusok földébl
és Júdának földébl.
17. És vágá Dávid ket kés est vétl
fogva más nap mind estvéig, és a két
estve után való napon is, és senki közzülök
el nem szalada, négyszáz ifjú em-
7. Monda pedig Dávid Abjáthár * Papnak,
az Akhimélek íijának : Vedd reád bernél több, kik tevékre ragadának, és
én érettem azEfódot. Ésreá vevé Abjáthár
az Efódot a Dávid dolgáért
18. És megszabadita Dávid mindent,
elszaladának.
* rész 23, 6.
valamit elvittek vala az Amálekiták ; az
8. És megkérdé Dávid az Urat mondván
: Megüzzem é * ezt a sereget ? el-
19. Es semmi hijja nem ln, se kicsiny-
két feleségét is megszabadítá Dávid.
érem é ket ? és monda néki : Kergesd nek, se nagynak; semíijaik, sem leányaik
meg ; mert kétség nélkül eléred ket és közzííl, sem marhájok közzül, sem semmi
21*