Karoli - BIBLIA - 1873 I.

:
:
48 MÓZES I. KÖNYVE 42.
lének : Kánaán földérl jöttünk gabonát
venni.
8. Megesméré pedig József az báty-
de amazok nem esmérék meg tet.
tyait,
14. József pedig monda nékik : Ez az a
mit mondék néktek, hogy kémek vagytok.
15. Ez legyen a bizonyság: Úgy éljen
Fáraó, hogy ki nem mentek addig, míg ide
nem hozzátok a ti kissebbik atyátokfiát.
16. Küldjetek el közzííletek egyet hogy
hozza ide a ti atyátokfiát : ti addig legyetek
fogva, és láttassék meg a ti beszédeteknekigazsága:
hogyhapedig nem,
úgy éljen Earaó hogy ti kémek vagytok.
17. Annakokáért fogságba veté ket
harmadnapig.
18. Monda pedig nékik József harmadnap
: Ezt míveljétek, hogy éljetek
az Istent én is félem.
19. Ha igazak vagytok egyik atyátokfia
maradjon a ti fogságtoknak házában,
ti pedig menjetek el, vigyetek gabonát
a ti házatok népének éhségének eltávoztatására.
20. A ti kissebbik atyátokfiát pedig
hozzátok * én hozzám, és igaz lészen a ti
a képen
beszédetek: és nem haltok meg :
cselekedének azért k.
* r. 43, 5.
21. És mondának vala egymásnak: Bizony
vétkeztünk a mi atyánkfia ellen,
mert látánk az lelkének keserségét
mikor nékünk könyörgene, és nem hallgatánk
meg tet ; azért következett mi
reánk e nyavalya.
22. Felele pedig Rúben nékik, mondván
: Avagy
* nem mondám vala é nék-
gyermek el-
tek, hogy ne vétkezzetek a
len : és nem fogadátok ? azért íme az vérét
is most keresik rajtunk. * rész 37, 21. 22.
9. Azért megemlékezék József az ó' álmairól,
mellyeket azok felöl * álmodott né József, mert tolmács által szólnak vala.
23. De azok nem tudják vala hogy érte-
vala. És monda nékik : Kémek vagytok 24. És elfordulván tlök síra: Azután
ti, kik azért jöttetek hogy e tartománynak
ertlen részeit meglássátok.
megtartóztatá közzíílök Simeont, és meg-
ismét hozzájok fordulván szóla nékik, és
* rész 37, 5. 7. 9.
köt zteté azt eltt ök.
10. Kik felelének néki: Nem vagyunk 25. Megparancsolá pedig József, hogj
uram kérnek^ hanem a te szolgáid jöttek
gabonát venni.
val, és megadnák azoknak pénzeket min-
megtöltenék azoknak edényeiket gaboná-
11. Mi mindnyájan egy ember gyermekeivagyunk
: igaz emberek vagyunk. 8oha kik élést az útra : így cselekedék azért;
deniknek az zsákjába, és adnának né-
nem voltak kémek a te szolgáid.
vélek.
12. Kiknek ismét monda : Nem ugy 26. És felvetvén gabonájokat az szamaraikra,
elmenének onnét.
vagyon hanem azért jöttetek hogy e
földiiek ertlenségét meglássátok.
27. És megoldá egy az zsákját hogy
13. JimazoA; mondának: Mi te szolgáid szamarának adna abrakot a szálláson,
tizenketten mind atyafiak vagyunk, egy és meglátá az pénzét, melly vala zsákjának
szájában.
embernek fijai, Kánaánnak földében ; és
imé a kissebbikünk az atyával vagyon 28. És monda az attyafiainak: Meg-
most, egyikünk pedig ugyan nincsen.
adták nékem az én pénzemet, és ímé az
én zsákomban vagyon. Megrémülének
annakokáért, és elálmélkodván mondának
egymásnak : Micsoda ez a mit Isten
cselekedett velünk ?
29. Azután mikor jutottak volna az
attyokhoz Jákóbhoz Kánaánnak földére,
megbeszélének mindeneket néki a minémíí
dolgok rajtok estek volna, ezt
mondván
30. Az a férj fiú annak a tartománynak
ura, nagy kemény beszédekkel szóla nékünk,
és minket fogságba vetett vala,
mint annak a földnek kémeit.
31. És mondánk néki: Igaz emberek
vagyunk, soha nem voltunk mi kémek.
32. Tizenketten vagyunk attyafiak, a
mi atyánknak fijai, az egyikünk ugyan
nincsen, a kissebbikünk pedig most a mi
atyánkkal vagyon Kánaán földében.
33. És monda nékünk az a férjfiú a
földnek ura : Ezen esmérem meg hogy
igazak vagytok; egyik atyátokfiát hagyjátok
itt, és a ti házatok népének éhségének
eltávoztatására vigyetek gabonát;
és menjetek el.
34. És hozzátok hozzám a ti kissebbik
atyátokfiát, hogy megtudhassam hogy
nem vagytok kémek, hanem igaz emberek
:
azután a ti atyátokfiát megadom néktek,
és ez országban kereskedhettek.
35. És mikor az zsákjokat megüresí-