Karoli - BIBLIA - 1873 I.

20. Megvevé azért József mind egész
Égypitom földét, mert az Egyiptombeliek
mind eladák az mezejeket, mivelhog}'
az éhség nagy ert vett vala rajtok;
és a föld lön Fáraóé.
21. A népet pedig elköltözteté bizonyos
városokba, Egyiptomnak egyik
határától fogva a másik határáig.
22. Csak a papok földét nem vevé
meg : mert Fáraó élést rendelt vala a
Papoknak, és azzal táplálják vala magokat
a mit Fáraó ád vala : annakokáért
nem adák el az örökségeket.
23. És monda József a népnek : Imé
megvettelek titeket a mai napon, és a
ti földeteket Faraónak. ímhol magot
adok, vessétek bé a földet.
24. És a gabonából adjatok Faraónak
ötödi'észt; a négy rész legyen tiétek,
a földnek vetemény ére és éléstekre,
mind magatoknak mind házatokbelieknek,
és hogy gyermekeitek ehessenek.
25. Kik felelének : Te tartottad meg
nékünk a mi életünket: az én uram mívelje
velünk e jótéteményt hogy legyünk
Faraónak szolgái.
26. Es József törvénnyé költé mind a
mai napig Egyiptomnak földérl, hogy
Faraónak ötödrészt adnának, csak a
Papok földe nem volt Fáraóé.
27. Lakozók azért Izráel Egyiptom
földében a Gósen * földén, és ott megöröködének,
és megnevekedének s megszaporodának
felette igen.^ * v. ii.
28. Jákób pedig élt az Égyiptom földében
tizenhét észtedéig, és voltak az
élete esztendeinek napjai száz negyvenhét
esztendk.
29. És elközelgetének az Izráel halálának
napjai, és hívatá az fiját Józsefet,
s monda néki : Ha én te eltted
kedves vagyok, kérlek tegyed a te kezedet
az én * tomporom alá, és cselekedjed
velem e jótéteményt és hívséget: Ne temess
el, kérlek engemet Égyiptomban.
MÓZES L KÖNYVE 47. 48. 55
* rész 24, 2.
30. Hanem minekutánna elaluszom az
én atyáimmal, vígy ki engemet Égyiptomból,
és temess el az koporsój okban.
Monda azért néki: Én a te beszéded
szerint cselekeszem.
31. És monda: Esküdjél meg nékem,
és megesküvék néki : És az Izráel hálákat
ada Istennek, leborúlván az
ág}'ának fejére.
48. RESZ.
József meglátogatja az beteg attyát : Jákb fijaivá fogadja
aJzsef fijait Efraimot és Manassét, és megáldja ket.
És ezek után megmondák Józsefnek,
Imé a te atyád beteg ; és elvivé magával
az két fijait Manassét és Efraimot.
2. És tudtára adák Jákóbnak mondván:
^
Imé a te fijad József hozzád j : és magát
megersítvén az Izráel,felüle az ágyon.
3. És monda Jákób Józsefnek: Az ers
mindenható Isten * megjelenék nékem
Lúzban, a Kánaán földében, és megálda
engemet.
* rész 28, 13.
^
4. És monda nékem : Imé én megnevellek
tégedet, megsokasítlak * téged,
és sok nép sereggé tészlek, e földet is
a te magodnak f adom te utánnad örökkévaló
örökségül. * rész 28, 14. f rész 28, 13.
5. Annakokáért^ a te két fijaid * kik
néked születtek Égyiptom földében, minekeltte
hozzád jnék Égyiptomba, én
fiaim ; Efraim és Manasse, mint szinte
Kúben és Simeon, én fiaim legyenek.
* rész 41, 50-52.
6. A te fijaid pedig, kik azok után születtetnek,
tiéid lésznek, és az bátytyaiknak
nevek alatt foglaltassanak bé
az örökségekben.
7. Mikor * Mésopotámiából jnek, meghala
Kákhel Kánaán földén az úton, mikor
még egy mértföldnyire volnék Efratától,
és eltemetém tet ott az Efrata úta
mellett, melly Efrata immár most Bethlehemnek
neveztetik. * rész 35, 19.
8. És látá Izráel a József fijait, és
monda : Kicsodák ezek ?
9. Felele József az attyának: Az én
fiaim a kiket Isten nékem itt adott. És
monda: Állasd élmbe kérlek ket, hogy
áldjam meg ket.
10. Az Izráelnek pedig szemei homályosok
valának a vénségnek miatta, és
nem láthat vala. És eleibe állatá néki
ket, és megcsókolgatá s megölelgeté
ket.
11. És monda Izráel Józsefnek: Nem
reménylettem hogy soha téged lássalak,
és imé az Isten megadta látnom magodat
is.
12. Elvévé azért József azokat az
attyának térdei ell, és a földre arczal
leborúla.
13. Vevé pedig József mind a kettt,
és állatá Efraimot magának jobbkeze
fell, Izráelnek pedig balkeze fell; Ma-