Karoli - BIBLIA - 1873 I.

•
menjetek ki az Amálekiták közzl, hogy
vélek együtt valahogy titeket is el ne
veszesselek ; mert ti irgalmasságot f cselekedtetek
mind az Izráel fijaival, mikor
k feljöttek Ég3áptomból. Kiméne azért
a Keneus nemzetsége az Amálekiták
közzl. * Bír. ], 16. t 2 Móz. 18, 10-2.3.
7. És megveré Sanl az * Amálekitákat;
kik lakoznakHíi vilától fogva mind addig
a mellyen mennél Súrba, melly Egyiptomnak
ellenében vagyon. * 4 mz. 24, 20.
8. Megfogá pedig elevenen az Amálekiták
Királyát, Agágot, és mind a
népet fegyverrel vágatá le.
SÁMUEL I. köny\tí: 15.
töbh
9. És megkegyelmez * Saul és a nép
Agágnak, és a jukok javának, és az ökrök
kövérinek is, és a meghizlaltattaknak,
és mindennek valami jó vala ; és
nem akarák azokat elveszteni; hanem a
mi liitván és alávaló vala, csak azt veszték
el. * vers 3.
10. Szóla* pedig Sámuelnek az Úr ilylyen
szókkal :
* versié.
11. Bánom * én hogy Sault Királlyá
tettem: mert eltávozott tlem, és az én
beszédemet meg nem teljesítette ; Sámuel
pedig igen f megháborodék, és
felkiálta az Úrhoz egész éjszaka.
* 1 Móz. 6, 6. f vers 35.
12. És felkele reggel Sámuel, hogy
eleibe menjen Saulnak, és megmondották
vala Sámuelnek illyen módon :
Eljutott
vala Saul * Kármelbe, hol megállott
vala a sereggel, de onnét eltérvén, Gilgálba
méne által. * jós. 15, 20. 55.
13. Eljuta azért Sámuel Saulhoz és
monda néki Saul : Áldott vagy te az Úrtól,
imé én megteljesítettem * az Úrnak
szavát. * vers 3. 9.
14. Sámuel pedig mojida : Micsoda nagy
baromrívás tehát ez, melly fülembe j,
és micsoda ökröknek bgése, * a mellyet
hallok ? * vers 9.
15. Felele Saul: Az Amálekiták közzl
hozták azokat ; mert a juhok javának
kedvezett a nép, és az ökröknek is, hogy
megáldozzák a te Uradnak Istenednek
a többit pedig elvesztettük.
16. És monda Sámuel Saulnak: Engedd
meg, * és imé megmondom néked
a mit az Úr szólott f nékem ez éjjel
És monda a Király néki: mond el.
* rész 16, 2. f vers 10. 11.
17. Monda azért Sámuel: Avagy az Izráel
nemzetségének nem feje valál é te,
noha a magad ítéletei szerint is * méltatlan
volnál :
és téged az Úr az Izráelen
avagy nem Királlyá kene é ?
* rész 9, 21. 10, 22.
18. És elbocsáta téged az Úr az úton,
és monda néked: Menj el,
veszesd el az
Amálekitákat, * kik vétkeztek, és hadakozzál
ellenek, míg a te néped ket
el nem veszti. * vers 3.
19. És miért nem engedtél az Úr beszédének,
hanem a prédának örülvén cselekedted,
a mi gonosz az Úr szemei eltt.
20. Feleié Saul Sámuelnek: St inkább
igen is engedtem * az Úr szavának, és
abban az útban jártam, mellyben engemet
az Úr elbocsáta, és elhoztam az
Amálekiták Királyát Agágot, és az
Amálekitákat elvesztettem. * vers 13.
21. A nép pedig a prédából a barom
javát, és a veszedelemre * rendeltetett
ökröknek szépét elhozta, hogy megáldozza
a te Úradnak Istenednek f &ilgálban.
* vers 3. t rész 10, 8. 11, 14. 15.
22. Monda pedig Sámuel : Valyon az
egészen ég és egyéb áldozatokban nagyobb
gyönyörsége vagyon é az Úrnak,
hogynem mint az Úr szavához való engedelmességben?
imé az engedelmesség
jobb * az áldozatnál, yo66 az szavának
megfogadása, hogynem mint a kosoknak
kövéréi : * hós. e, o. Máté 9, 13.
23. Mert minémií nagy vétek a * varázslás,
ollyan az Isten ellen való rugódozás,
és az ellene való keménység
ollyan vétek, mint a f bálványimádás.
Azért mivelhogy te megvetetted az Úrnak
beszédét, is elvetett téged, hogy
ne légy Király.* 3 m