You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
t<br />
I<br />
az<br />
1<br />
igen<br />
\ 25.<br />
I<br />
között<br />
'<br />
szóval<br />
I<br />
;<br />
;<br />
18. ím e tíz sajtokat pedig vidd a<br />
Hadnagynak, és a te bátyáidat látogasd<br />
meg, ha békével vágynak ; és tlök nékem<br />
jelt hozz.<br />
19. Saul pedig azokkal egybe, mind<br />
pedig az egész Izráel népe, valának az<br />
Ela cserés völgyében, hadakozván a Filiszteusok<br />
ellen.<br />
20. Felkelvén azért Dávid jó reggel,<br />
és a juhot pásztornak hagyván, magát<br />
megterhelé, és elméne a mint néki Isai<br />
meghagyta vala, és eljuta a tábor kerítésére<br />
; és akkor nép ment vala ki a<br />
harczra, és igen Máltának a viadalban.<br />
21. az Izráel népe és a Filiszteusok,<br />
egyik a másik ellen sereget rendelt<br />
vala.<br />
22. Elhagyván azért Dávid a holvalót,<br />
mellyet hízott vala azokra, kik a hadi<br />
szerszámot rizik vala, a * harczra futamodék<br />
; és mikor eljutott volna, köszöne<br />
a báttyainak békességesen.<br />
SÁMUEL I. KÖNYVE 17. 307<br />
* rész 16, 18.<br />
23. Mikor pedig még a báttyaival beszélene,<br />
ímé ama bajnok, kinek Góliát<br />
Filiszteus neve, Gáth városhói való, eljve<br />
a Filiszteusok seregébl, és akkor<br />
is hasonlóképen * szóla: és hallá ezt<br />
Dávid. * vers 10.<br />
24. Mindnyájan pedig az Izráel közzííl<br />
való emberek, mikor meglátták volna azt<br />
embert, elfutának eltte, és felette<br />
félnek vala.<br />
Es mondának az Izráeliták magok<br />
: Látjátok é ezt az embert, a ki<br />
felj ? mert azért j, hogy szidalommal<br />
illesse az Izráelt. Valaki megverné azt,<br />
nagy gazdagsággal ajándékozná meg azt<br />
a Király, és leányát is * néki adná, és<br />
annak attya házát is szabadossá tenné<br />
Izraelben. * Bír. 1,12. 13.<br />
26. Es monda Dávid azoknak az<br />
embereknek, kik ott állanak vala,<br />
illyen<br />
: Mint lenne annak dolga, a ki<br />
megverné azt a Filiszteust, és elvenné<br />
az Izráel népérl e gyalázatot? mert<br />
micsoda e körülmetéletlen Filiszteus,<br />
hogy szidalommal illeti az él Istennek<br />
seregét<br />
27. Es néki is ugyanazon szót feleié a<br />
nép, mondván :<br />
így s így * lészen dolga<br />
annak az embernek, a ki megveréndi<br />
azt. * vers 25.<br />
28. Hallván pedig azt Eliáb az nagyobbik<br />
báttya, hogy az emberekkel<br />
beszélene,<br />
igen megharaguvék Dávidra<br />
Eliáb, és monda : Miért jöttél ide, és<br />
kinek hagytad a kedves juhokat a pusztában<br />
? tudom én a te kevélységedet, és<br />
a te szívednek álnokságát, hogy csak<br />
azért jöttél, hogy látnád az ütközetet.<br />
29. És monda Dávid : Hol mit tettem<br />
én ? hiszem csak szó beszéd ez.<br />
30. És eltére tle máshoz, kivel ismét<br />
szóla mint az * eltt, és a nép ismét néki<br />
az elébbi beszéd szerint felele. * vers 26.<br />
31. Hallák azért a szókat, mellyeket<br />
szólott * vala Dávid, és megbeszélék<br />
Saul eltt, és hozzá viteté tet. * vers 26.<br />
32. És monda Dávid Saulnak: Ne<br />
rettenjen meg senkinek szíve ettl<br />
elmegyen a te szolgád és megvív ezzel<br />
a Filiszteussal.<br />
33. És monda Saul Dávidnak : Nem<br />
mehetsz te reá arra a Filiszteusra, hogy<br />
vele megvívnál : mert te gyermek vagy,<br />
pedig ifjúságától fogva hadakozó ember<br />
volt.<br />
34. Felele Dávid Saulnak :<br />
vala a te szolgád, rizvén az<br />
*<br />
Pásztor<br />
attyának<br />
juhait; és elj vala az oroszlán és a<br />
medve, és a nyáj közzl elragadja vala<br />
a bárányt. * rész le, 11.<br />
35. Kimegyek vala pedig én utánna,<br />
hogy azt megölném, vagy szájából kivenném.<br />
És valamikor ellenem támad vala,<br />
megragadom vala a szakálát, és megvetem<br />
vala azt, és megölöm vala azt.<br />
36. Azért mind * oroszlánt, mind medvét<br />
ölt a te szolgád ; és ez a körülmetéletlen<br />
Filiszteus csak lészen, mint azok<br />
közzííl egy : mert szidalommal illette az<br />
él Istennek seregét. * bú-, u, 5. e.<br />
37. Monda ennekfelette Dávid: Az Úr,<br />
ki megszabadított engemet az oroszlán<br />
kezébl, és a medve kezébl, megszabadít<br />
engemet e Filiszteusnak kezébl<br />
Akkor monda Saul Dávidnak: Menj<br />
el,<br />
és az Úr legyen veled.<br />
38. Felöltözteté azért Saul Dávidot az<br />
fegyverébe, és aczélsisakot tn fejébe,<br />
és pánczélt is ada reá.<br />
39. Keá övedzé pedig fegyverét Dávid<br />
az ruháján fell, és próbálja vala, ha<br />
elmehetne abban ; mert még nem próbálta<br />
vala meg. Monda azért Dávid Saulnak<br />
: Nem mehetek én el ezekben, mert<br />
nem szoktam. Leveté azért Dávid mind<br />
azokat magáról.<br />
40. Hanem a maga botját vevé kezébe,<br />
20-
Change language