Karoli - BIBLIA - 1873 I.

:
66 MÓZES ir. . KÖNYVE
6. És kinyujtá az kezét Áron Égyiptomnak
vizeire és j övének ki békák, és
ellepek Egyiptom földét.
7. És a bölcsek is hasonlóképen cselekedének
az varázslásokkal ; és hozának
békákat Egyiptom földére.
8. És hívatván Fáraó Mózest és Áront,
monda: Kérjétek az Urat hogy vegye el
rólam és az én népemrl a békákat ; és
elbocsátom a népet hogy áldozzanak az
Úrnak.
9. És monda Mózes Faraónak : Dicsekedjél
én felettem, és mond meg mikorra
imádkozzam éretted, és a te szolgáidért,
és a te népedért, hogy elvétessenek a 22. És megválasztom azon a napon a
békák tled és a te házaidtól ; és csak a Gósen földét mellyen az én népem lakik,
folyóvízben maradjanak.
hogy ne legyen ott semmi ártalmas bogár;
10. Felele Fáraó : Holnapra. És monda
hogy megtudjad, hogy én vagyok
Mózes: Legyen a te beszéded szerint: az Úr mind e széles földön.
hogy megtudjad, hogy nincsen ollyan Is-
23. És választást tészek az én népem
ten mint a mi Urunk Istenünk.
11. És eltávoznak a békák tled, a te
házaidtól, szolgáidtól, és a te népedtl
és csak a folyóvízben maradnak.
12. Kiméne azért Mózes és Áron Faraótól
: és Málta Mózes az Úrhoz, hogy
elvenné a békákat, mellyeket Faraóra
bocsátott vala.
13. És cselekedék az Úr Mózesnek beszéde
szerint, és kihalának a békák a
házakból, falukból és mezkbl.
14. És rakásra hányák azokat és a föld
elbüszhödék.
15. Mikor pedig Fáraó látta volna hogy
megszabadult volna, megkeményíté az
szívét, és nem engede nékik : miképen az
Úr mondotta vala.^
^16. És monda az Úr Mózesnek: mondjad
Áronnak : Nyújtsd ki a te vesszdet, és
sújtsd meg a földnek porát,
és változik
tetvekké egész Égyiptom földén.
^17. Kik a képen cselekedének: mert
Áron kinyujtá kezét az vesszejével, és
megsujtá a földnek porát : és lnek tetvek
az emberekben és barmokban: a
földnek minden pora változók
egész Égyiptom földén.
tetvekké
18. A bölcsek is hasonlóképen cselekedének
az varázslások által hogy tetveket
hoznának ki a földhi ; de nem mívelheték.
Valának azért tetvek az emberekben
és a barmokban.
19. Mondának azért a bölcsek Faraónak
: Isteni hatalom ez. És megkeményíté
magát a Fáraó szíve, és nem hallá meg
8.
azoknak beszédeket : miképen az Úr
megmondotta vala.
20. Monda azért az Úr Mózesnek: Kelj
fel reggel és álj Fáraó eleibe, (ímé a vizek
mellé megyén ki)^ és ezt mondjad
néki: Ezt mondja az Úr : Bocsásd el az
én népemet, hogy szolgáljon nékem.
21. Mert ha el nembocsátándod az én
népemet, ímé én bocsátok te reád, a te
szolgáidra, -és a te népedre, és a te házaidra
mindenféle ártalmas bogarakat,
és bételnek az Égyiptombeliéknek házaik
mindenféle bogarakkal, a föld is, a
mellyen k vágynak.
között, és a te néped között : holnap lészen
e jelenség.
24. És a képen cselekedék az Úr : mert
jöve mindenféle ártalmas bogaraknak
neme Fáraó házára, az szolgáinak házokra,
és egész Égyiptom földére, és a
föld megvesze a sokféle ártalmas bogarak
miatt.
25. Hivatá azért Fáraó Mózest és Áront,
és monda: Menjetek el, áldozzatok a ti
Istenteknek ezen a földön.
26. És monda Mózes: Nem illik hogy
úgy cselekedjünk mert a mi az Égyiptombeliek
eltt utálatos, azt áldoznánk
:
a mi Urunknak Istenünknek : hogyha
pedig azt áldoznánk elttök a mitl
k iszonyodnak, avagy nem me'gköveznének
é minket?
27. Harmadnapi * járó földre megyünk
a pusztába, és áldozunk a mi Urunknak
Istenünknek, a mint parancsolta
nékünk.
^
* rész 3, is.
28. És monda Fáraó : Én elbocsátlak
titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak
Istenteknek a pusztában, de messzebb ne
menjetek: imádkozzatok én érettem.
29. Felele Mózes : ímé én kimegyek te
tled, és kérem a Jehovát, és eltávozik
minden ártalmas bogár Faraótól az
szolgáitól és az népétl holnap, többé
meg ne csúfoljon Fáraó, el nem bocsátván
a népet, hogy áldozzék az Úrnak.
30. És kiméne Mózes Faraótól, és könyörge
az Úrnak.
31. És cselekedék az Úr a Mózes be-