Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

Az anyanyelvi nevelés fő célja a nyelvi tudatosság fejlesztése; annak megtapasztalása, hogy aszavakból egy vagy több szóból álló mondatokat (és egy vagy több szóból, egy vagy többmondatból álló szöveget) építünk. Így kezdődik a folyamat is: kontextust teremtettünk téma,képek szerint. A mondatalkotás a szókincsfejlesztési (szemantikai) és a nyelvi szerkesztési(grammatikai-szemantikai) rutinok megszerzése során is nagyon fontos. Ezzel készítjük elő afunkcionális nyelvtant a gyerekek számára (és kapcsolódunk párhuzamosan anyelvtankönyvükhöz, illetve a 3. évfolyam olvasás-nyelvtan tanítási céljaihoz is). A gyerekekönállóan megfogalmazott mondatai alapján meggyőződhetünk arról, hogy tisztában vannak-ea használt szó aktuális (és feltehetően lexikális) jelentésével. Nem várjuk el a tanulóktól, hogyszómagyarázatokat, meghatározásokat fogalmazzanak meg, ez a fajta tudatosság már afelsőbb évfolyamok dolga. Mindig értékeljük az elhangzott mondatokat, adjunk minél többpozitív visszajelzést!5. Mondatok olvasásaA tanulók megismerik az eltérő mondatvégi írásjeleket, érzékeltetjük a helyes hanglejtést. Aszóbeli szövegalkotási képességet fejlesztjük, ha a gyerekek olyan helyzeteket sorolnak fel,vagy olyan szituációs játékokat játszanak, amelyekben elhangozhatnak a mondatok.6. Szituációs játékokAz adott helyzetnek megfelelő szerepjátékot szervezünk. A játék előtt beszéljük meg, közösenrendezzük meg a jelenetet. Hallgassuk meg a gyerekek véleményét, javaslatait! Szoktassukőket a megfelelő szókincskészletből meríthető szavak használatára, a megfelelőviselkedésmódok kialakítására.A szövegértés fejlesztéseA mindenkori olvasó meglévő ismeretei, háttértudása erősen befolyásolja a szövegmegértését. Ezért is kell nagy gondot fordítanunk az előkészítésre, a meglévő ismeretekfelidézésére és kapcsolására, az erre való alapozásra.Ezután gondoskodnunk kell a nyelvi egységek tisztázásáról: a szavak, a mondatok, abekezdések, valamint az egész szöveg megértéséről, majd további szinteken azértelmezéséről és a kritikájáról. Alapvető feladatunk tehát a megértés mélységénekfokozása: a legegyszerűbb a szó szerinti megértés, azaz hogy a gyerekek megértsék azolvasottakat (értő olvasási szint, ezt minimum el kell érnünk a 2. évfolyamon); utánakövetkezik a mögöttes tartalmak kibontása, a szerzett ismeretek alkalmazása, amely az értőolvasási szintet is árnyalhatja, fokozza (értelmező olvasási szint); és már kezdettől fogva azértelmezve olvasottak megkérdőjelezésére, pozitív kétkedésre, vizsgálatra és a gondolatokütköztetésére, az ezekből következő önálló vélemény kialakítására, azaz kritikai olvasásraszoktatjuk a gyerekeket, amely hasonlóan pozitívan hat vissza az előző olvasási szintekre.Ugyancsak már az elejétől fogva alkotó tevékenységre is ösztönözzük őket, pl. egy eseményvagy szereplő elképzelésére vagy egy mű befejezésére, folytatására, esetleg elkezdésére,következtetések és logikai kapcsolatok megállapítására (kreatív olvasási-gondolkodásiszint).A feladatmegadás módozatainak, a kérdezésnek ebből következően különösen nagyjelentősége van, ebben támogatjuk a tanítót (és a gyerekeket is) a kérdéssorok megalkotásávala taneszközökön belül. Arra kell ránevelni a gyerekeket, hogy olvasás közbengondolkodjanak, tegyenek fel önmaguknak kérdéseket: a tanári munka egyik legfontosabb20