Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

mondanivalónkat, de lehet szavak nélküli önálló jelentése is. A mondandónk akkor hiteles, haaz arckifejezésünk alkalmazkodik a kimondott szavainkhoz. Az élénkebb beszédet általábanélénkebb mimika, a lassú beszédet jellegtelenebb mimika kíséri. Az arckifejezésekárulkodnak a pillanatnyi hangulatunkról, de megmutatják lelki beállítódásunkat is.Az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe. Ez alapjánmegalkották a piktografikus eljárást, mely az arcon csak három pontot vesz figyelembe, sezek egyszerű rajzi megjelenésével ábrázolják az érzelmeket. Ez a hét érzelem az öröm,harag, félelem, undor, meglepetés, érdeklődés, figyelem. Mindenki ismeri a nevető ráncokat,vagy a szigorúságot mutató homlokráncokat. A legalapvetőbb érzelmekhez társuló mimikakultúrafüggetlen, vagyis minden nép életében az öröm és a mosolygás, a bánat és aszomorúság kifejezése ugyanolyan. Kultúránként azonban eltérő lehet:• a különböző érzelmek ingerküszöbe,• a kifejezés tartalma és mértéke,• az érzelemkifejezés szabályozottsága,• kommunikatív szerepe.A tekintetet tartják az egyik legősibb kommunikációs eszköznek. Partnerünk tekintetébőlnagyon sok információ szerezhető. Jelentése van a pillantás időtartamának, a szembehunyásának, a tekintet elfordításának. A tekintet a bensőséges emberi kapcsolatokkialakításának az eszköze, félreérthető használatával könnyen kényelmetlen helyzetbekerülhetünk.A gesztikulálás mozgásos kifejező eszköz, a beszédet kísérő fej-, váll-, kar- és kézmozgás. Ahatásos gesztikuláció a csípőtől a vállig érvényesül, s csak erős érzelmi feszültség eseténvonódik be a mozgásba a fej. Mozdulataink lehetnek akaratlagosak, akaratlanok, ésreflexmozgások. A kézmozdulatok gyakorisága népenként változik. A déli népek –vérmérsékletüknek megfelelően – gyakrabban, szélesebb mozdulatokkal gesztikulálnak,ellentétben az északi népek kisebb, kevesebb és visszafogottabb kézmozdulataival.A kéz és a kar mozdulatai nagyon sokféle jelzést hordozhatnak. Ezt bizonyítja, hogy már alegrégebbi illemtankönyvek is szabályozták a kéz és a kar mozdulatait. A kéz és a karmozgásai közül számos szorosan kötődik a korhoz vagy a nép kultúrájához, pl. keresztvetés,meghajlás összetett kézzel, de ide sorolhatók a köszönés, üdvözlés gesztusai is: az integetés ésa kézfogás.A kézfogás a barlanglakó ősember korából maradt ránk. Ha találkoztak, magasra tartottkézzel, nyitott tenyérrel köszöntötték egymást, ezzel jelezték, hogy nincs náluk fegyver.(Innen az „Itt a kezem, nem disznóláb”, azaz „Fogadd el a kéznyújtásomat, nincs ártószándékom, nincs nálam fegyver” mondás is, a disznóláb ti. pisztolyt, fegyvert jelentett. – aszerk.) Talán ennek a gesztusnak a modern formája a tenyerek összefonódása és rázása, akézfogás. (Más felfogás szerint a kézfogás, megölelés stb. mint a másik valamilyen formábanvaló közel engedése, fizikai közelléte pozitív gesztusként a két ember energetikájának,energiaköreinek összetalálkozása – a szerk.)Ez a mozdulat (kéznyújtás) egyébként sok mindent elárul. Ha ismerősöd kezét tenyerévellefelé fordítva nyújtja feléd, akkor uralkodó a kézfogása, ha felfelé fordított tenyérrel akarkezet fogni, akkor behódolását nyilvánítja ki. A helyes kézfogáskor a tenyerünk függőleges,határozott, de sem túl erős, sem túl gyenge.230