Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

A szövegekAz olvasókönyvben található szövegek a 8–9 éves korú gyermekek érdeklődésének megfelelőszépirodalmi, ismeretközlő, publicisztikai olvasmányok. Egyaránt kerültek közéjüknépköltészeti és műköltészeti alkotások, versek és prózák.A fent említett módon minden szöveg megismerését változatos feladatokkal készítjük elő. Afeladatok képesség- és készségfejlesztő jellege mellett célunk, hogy felébresszük agyermekekben a kíváncsiságot, majd a vágyat a szöveg elolvasására. Olyan feladatokatkészítettünk az előkészítő oldalakra, amelyekkel játékos formában megteremtjük afeldolgozáshoz szükséges ismeretek közös kiinduló szintjét.Az RJR-technikára és kooperatív technikákra épülő tanulás ódszertan, valamint a munkafüzetáltal támogatott tankönyv hagyományos tananyag-feldolgozási módszerei mellett a tankönyvalapvető jellegzetessége, hogy a ráhangolódást és tanulási motivációt segítő kontextusbahelyezés mellett minden olvasandó szöveget – két irányból is – előkészít.Az egyik irány az olvasástechnikai előkészítés, melynek során a nehezebben olvasható, pl.kevésbé ismert, hosszabb vagy idegen szavakat és szókapcsolatokat változatos feladatoksorán, még a szöveg megismerése előtt gyakoroltatjuk. Így az ezidáig a betűzgetésre,silabizálásra pazarolt figyelem, mely megakadályozta a kognitív funkciók működését, az értőolvasást, ezek után a szó, a szöveg megértésének és megjegyzésének, visszaidézhetőségénekirányába tolódik el az olvasás során, azaz a gyerekek szövegértése és szövegalkotása isfejlődik.A másik irány a kommunikációs előkészítés. A szövegekben viszonylag gyakran olyanszavak is előfordulnak, amelyeket a gyerekek – életkori sajátságaikból vagy környezetükbőladódóan – nem ismernek, nem ismerhetnek. Ezeknek a szavaknak, kifejezéseknek az értelmétkülönféle feladatok segítségével a gyerekek maguk fedezik fel, így utána, a szöveg olvasásaközben a mondat, a bekezdés és végsősoron a szöveg megértését az ismeretlen szavak nemakadályozzák.[A szövegértési órák módszertani hátterét N. Császi Ildikó fenti tanulmányában és azOlvasmányfeldolgozások című részben olvashatják el részletesen – a szerk.]47