Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

Példával szemléltetve: A kutya (nyelvi) jelnek nincs vonatkozása, általánosságban jelöl egyállatot mint fajtát (illetve egyebeket, pl. ’senki’: a kutya se érti; ’nagyon’: kutya meleg van’alávaló (ember)’ te hitvány kutya! stb. – a szerk.), amely a kutya szó denotátuma. A kutyatehát itt a „KUTYA” fogalommal (elvonással, absztraktummal – a szerk.) vankölcsönviszonyban. A denotáció magában foglalja azoknak az elkülönítő, más oldalrólazonosító fogalmi jegyeknek az összességét, amelyek egy dolgot elkülönítő értékkeláltalánosan és elégségesen meghatároznak.Azonban A szomszédunkban van egy Dáriusz nevű kutya. mondatban a kutya már egy egyedetjelöl meg, ez a szó referense. A referencia közvetlen viszony, kapcsolat a nyelvi kifejezés és ajeltárgy között, amelyet az illető kifejezés aktuálisan megjelöl. A referencia tehát az éppenmegvalósított, aktualizált jelentés (a kutya string egyéb jelentéseihez képest is! – a szerk.).A logikai szemantika alapegysége a kijelentés, ebből következik, hogy a szójelentés akijelentés jelentésének a függvényében határozható meg. Egy szó jelentése tehát azonos azzala jelentéssel, amellyel a szó a kijelentés jelentéséhez hozzájárul. A logikai szemantika egyikalapelve a jelentés kompozicionalitása. Ez azt jelenti, hogy a mondat jelentése a mondatszintaktikai szerkezetének ismeretében levezethető a mondat elemeinek a jelentéséből.Míg a logikai szemantika a jelentés lényegét a nyelvi kifejezéseknek a „külső” tényezőkhöz (avilág objektumaihoz) való viszonyában keresi, addig a strukturális szemantika magából anyelvből kívánja a jelentést meghatározni. Eszerint egy nyelvi kifejezés jelentésemindazoknak a nyelven belüli viszonyoknak az összessége, amelyekben ez a nyelvi kifejezésrészt vesz. A strukturális szemantikában a szószemantika játssza a központi szerepet.Központjában többek között a szinonímia, az antonímia és a fogalmi hierarchia tárgyalása áll.Poliszémiáról abban az esetben beszélünk, ha egy lexémának két vagy több összefüggőjelentése van. A többjelentésű szavak másodlagos és további jelentései az alapjelentésbőlalakultak ki az egyre bonyolultabb fogalmak kifejezésére. Az új jelentések az alapjelentésbőlformai, tartalmi stb. hasonlóság vagy ok-okozati, tér-időbeli stb. érintkezés alapján jötteklétre. Az előbbit metaforikus, az utóbbit metonimikus összefüggéseknek nevezzük. Nemjelentések összefüggéstelen halmazáról van tehát szó. A többjelentésű szavak jelentéseijelentésszerkezetet alkotnak. A többjelentésű szó egy lexéma.239