Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

Ellenkezőleg: megőrzendő régiség, nyelvi kultúránk része, ápolandó kincs! Nem szabadszégyellnünk a tájnyelvi ejtést, inkább büszkének kell lennünk rá. A nyelvjárásban beszélőemberek valójában kétnyelvűek: elsajátítják a köznyelvi kiejtést, vagy inkább egy ahhoz közelálló változatot, a regionális köznyelvet, s azt használják az iskolában és a munkahelyen.Otthon, a családban és a rokonságban pedig a nyelvjárást beszélik. A tanító is így beszél, ha akörnyékről származik. Ha nem, akkor legyen a gyerekekkel türelmes: az artikulációs bázistnem lehet az egyik napról a másikra átállítani. A gyerekek nem tudnak egyik napról a másikraleszokni a tájnyelvi ejtésről. Fontos tudatosítani a gyerekekkel, hogy szüleik, nagyszüleikbeszéde is szép, csak más: a paraszti kultúra egyik ékköve, anyanyelvünk csodálatos,hagyományőrző kincse. Arra viszont ügyelni kell, hogy ha a helyesírásban a kiejtés elvéttanítjuk, akkor a köznyelvi kiejtéshez kell igazodni, s ilyenkor a tanulók fonémahallása sembiztos, hogy megfelelő. A Dunántúlon igyekezni kell a víz, tűz, út alakokat ejteni a viz,tüz, ut helyett. Ezeket az eseteket tulajdonképpen úgy kell tanítani, mint a hagyományelvét. Hasonlóan az egyes területeken, pl. a Hajdúságban általánosan használt záródódiftongusokhoz.A helyesejtés fejlesztésének két területét különböztetjük meg:1. a helyes hangképzés kialakítása: nyugodt, laza légzés; lágy hangindítás; pontosartikuláció;2. a szövegfonetikai eszközök (a szupraszegmentális eszközök) megfelelő és hatásoshasználatának a megtanítása.A helyesejtés fejlesztésének módja:1. a helyesejtést szolgáló mechanikus gyakorlatok;2. szövegek: az élőbeszéd és rövid történetek.Programunk elsősorban a szövegeken keresztül történő helyesejtésre helyezi a hangsúlytszemben a mechanikus gyakorlatokkal.A légzés tanításakor arra ügyeljünk, hogy ne legyenek a gyerekek görcsben, ne feszítsék megnyakizmaikat, s ne kiabáljanak. A légzéstechnika fejlesztésének a lényege: a belégzési időcsökkentése, majd a kilégzési idő növelése. Míg első osztályban a különbség még kicsi: 2–3másodpercnyi belégzési és 4–5 másodpercnyi kilégzési idő. Az utóbbit másodikban 7–8másodpercre lehet növelni, természetesen mindez az adott körülményektől függ. A légzéstanítása kapcsolatban van a szünettartás tanításával, mindez pedig az értelmező-értelmesszövegmondással.A pontos artikuláció kritériuma a megfelelő szájnyitás: ha az á hang képzésekor megfelelőennyitva van a száj, akkor jó a többi hang képzése is. A tanító mindig ügyeljen a helyesidőtartamra. A rosszul olvasó-beszélő gyerek nem ejt hosszú hangokat, és nem is hallja megőket. Éppen ezért a nyelvtani anyagban nagyon sokat foglalkozunk a hangok időtartamával.Másik probléma a zöngés és a zöngétlen hangok rossz képzése: feltűnően sok gyerek képtelenmegkülönböztetni őket. A mássalhangzók képzésekor a túlságosan előre csúszott hangokat –kissé pösze susogók és sziszegők – hátul képzett magánhangzók társaságában javíthatjuk: sás,szász, sas, szabad stb.A második osztály igazi beszédművelési feladata a szólamhangsúly kialakítása.Tulajdonképpen szólamokban beszélünk, s az olvasást közelítjük az élőbeszéd tagolásához. A215