Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

46–49. óraA tananyagok tartalma: Mondattani ismeretekKészségfejlesztési cél: Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása;a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése különböző közlési helyzetekben; akommunikatív kompetencia fejlesztése.Kerettantervi tartalmak és tevékenységformákMondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Akijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. Mondatalkotás. Mondatokösszekapcsolása. Történetalkotás szóban.A tananyaghoz kapcsolódó ismeretekA mondattal gondolatot, érzelmet fejezünk ki. A mondat jelentése a kommunikációshelyzettől függ.A mondat modalitása és a hanglejtésA hanglejtés a tartalmi és/vagy az érzelmi szempontú kiemelés egyik eszköze. A beszédbenegy-egy nyelvi egységen (pl. mondaton) belüli hangmagasság-változást hanglejtésnek(intonációnak) nevezzük. A magyar hanglejtés ábrázolásában általában három magasságiszintet különböztetnek meg: felső (magas fekvés), középső (középfekvés) és alsó fokot (mélyfekvés). Itt megjegyezzük, hogy a művészi beszéd ennél több, sokszor 5-6 fekvést is használ(vö. Elekfi − Wacha év nélkül. Az értelmes beszéd hangzása. 108., Szemimpex Kiadó, Bp.).Hanglejtési alapformákA kijelentő mondatban a beszélő ismereteit közli a hallgatóval. Tárgyilagos, nyugodt közlés,nem fűződik hozzá erősebb érzelmi telítettség. Kijelentő módú állítmány jellemzi.A kijelentő mondatot közepes hangfekvéssel és hangerővel, nyugodt, egyenletes, ereszkedő(elöl eső) hanglejtéssel mondjuk. Írásbeli jele a mondatvégi pont. Pl.:A Nap adja a Földnek a fényt és a meleget.A felkiáltó mondat elsősorban érzelmi telítettségű. Érzelmi kitörésként hallgató nélkül islétrejöhet. Pl.: Jé!, Jaj! Közel áll a kijelentő mondathoz, de itt a közléshez valamilyenérzelem, indulat párosul. Ez különbözteti meg a kijelentő mondattól.313