Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

hangsúlytól hangsúlyig terjedő beszédegységet nevezzük szólamnak; ez lehet egyetlen szó,lehet egy szószerkezet (szintagma), de lehet egy egész mondat is. (Ezért indokolt a szólamszakszó használata, mert nem azonos egyik felsorolt egységgel sem.) A szólamhatárokhozigazodik a szünettartás is.A különösképpen kiemelkedő szólamhangsúlyt mondathangsúlynak nevezzük. Ez azonbancsak a nyomatékos mondatban szerepel, a nyomatéktalan mondatban nem. Vannak ahangsúlyozásnak megfogható, az értelmezéstől független szabályai is. A felsorolás tagjaipéldául egyforma hangsúlyt kapnak. A jelző nem mindig hangsúlyos, csak akkor, haszembeállítás elemeként szerepel. A szabály a következő: a megkülönböztető jelzőhangsúlyos (másodikos tanuló), a díszítő jelző hangsúlytalan (kanyargó Tiszánál). Mindighangsúlyos a kérdő névmás (Ki mondta?; Hol voltál?), jellegüknél fogva hangsúlytalanok akötőszók, a névelő és a névutó.A határjegy vagy junktúra a szóhatár helyes használatát jelenti, például nem szabad a szavakatígy ejteni: az acskó, piro salma. Ezek második osztályban még meglévő problémák, javítsukkövetkezetesen.A szünet szerepe nagyon fontos. Az értelmes beszéd és olvasás összefügg a szünettartással,tehát a szólamolvasással, s ehhez alkalmazkodik a légvétel. Az utóbbi években hihetetlenülfelgyorsult a beszéd tempója, és vizsgálati adatokkal mutatták ki, hogy sem a kisgyerekek,sem az öregek nem értik például a televízióban, rádióban elhangzó szövegeket. Éppen ezértfontos a tanító mintaadó beszéde. A kisgyerek beszéde se legyen hadaró, gyors. Errőlszoktassuk le őket! Kiváló eszköze a beszédtempó lassításának a suttogó beszéd és a szájrólolvastatás.A szóbeli szövegalkotás fejlesztéseA szókincs fejlesztése változatos módon és rendszeresen történik. A tankönyvben mindenórához egy kiinduló eseménykép tartozik, amely lehetőséget nyújt a gyerekek beszéltetésére.Itt törekednünk kell arra, hogy ne csak puszta képleírást fogalmazzanak meg, hanem élőtörténetmondás kapcsolódjon az óra bevezető részéhez. Természetesen kapcsolódnak hozzáirányított tanítói kérdések, de ettől el lehet térni.A szómagyarázatok legegyszerűbb és gyerekhez legközelebb álló módja a szemléltetés. Ezkétféleképpen történhet: a valóságos tárggyal, ábrával vagy modellel, valamint mozgásosbemutatással. Egyszerű módja a szómagyarázatnak a mondatba helyezés. A legegyszerűbbmondatalkotási feladat a kérdésekre való válaszadás. A válasz megfogalmazásakor egy-egyszóban vagy teljes mondattal élhetünk. Nyelvi és pedagógiai babona az, hogy csak teljes,kerek mondattal válaszolhatunk, mert ez ellentmond az élőbeszéd természetességének. Amondatalkotáskor egyrészt a mondatot szerkesztetjük, másrészt a memóriát fejlesztjük:észben kell tartani a kigondolt mondatot! Itt figyeljünk a lassabban dolgozó gyerekekre, hogyne szakadjanak le. Ezt a tevékenységet csak szóban végezhetjük. Az írásban való rögzítésrecsak utána kerül sor, ehhez szükséges a memória.Az írásbeli szövegalkotás előkészítéseA fogalmazás tanítása 3. osztályban válik önálló részterületté, a 2. osztályban előkészítése,alapozása folyik. A közvetett előkészítéshez olyan tevékenységek tartoznak, melyek nemcsaka fogalmazáshoz kapcsolódnak, hanem a többi tárgyhoz is.216