Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

• Hangtani ismeretek (12–28. óra)A beszédhangok képzéseA tüdő a beszédszervek „energiaforrása”. Belégzéskor levegővel telik meg. A beszédhangjait általában kilégzéssel képezzük, de ritkán, bizonyos érzelmek kifejezésekorbelégzéssel is képezünk hangokat. Kisgyerekeknél is előfordul, hogy amikor gyorsanbeszélnek, a légvételre alig marad idejük. Ilyenkor akár több szót is belégzéssel, kisséakadozva mondanak.nyelv, fogak, ajkak↑orrüreg, szájüreggaratüreg, ínyvitorla↑gégefő, hangszalagokkal↑légcső↑tüdőA tüdőből kiáramló levegő a légcsövön keresztül a gégefőbe jut. Itt helyezkednek el ahangszalagok, amelyek nevükkel ellentétben nem szalagok, hanem rugalmas izomrostok. Harezegnek, zenei hangot, zöngét adnak. Ujjunkat a gégénkre téve a rezgést érezzük is.Magánhangzók és zöngés mássalhangzók (pl. z, zs stb.) kiejtése közben tapasztaljuk ezt ajelenséget. Ha az izmok között szabadon áramlik a levegő, akkor nem képez zöngét.Ujjunkkal a gégénken nem érzékelünk rezgést, ha pl. a s, sz vagy h hangot ejtjük.,A gégefőn keresztüljutott levegőt a garatüregben található ínyvitorla vagy az orrüregbe,vagy a szájüregbe tereli. Az előbbi esetében orrhangokról beszélünk. A magyar nyelvbencsak három orrhangunk van: a m, n, és a ny. A francia nyelvben orrhangzós magánhangzót isejtenek. A szájüregben további szervek – a nyelv, szájpadlás, a fogak és az ajkak – alakítjáka hangot.268