Szövegértés-szövegalkotás tanítói kézikönyv 2. osztály - Műszaki ...

nem az intellektuális teljesítmény, hanem az érzelmi-értelmi gazdagodás, a melegség, aszeretet felől tekinti. A mű közvetítette értékek közül azok a legfontosabbak, melyeket a diákakár egész életére szólóan magával visz, s választási, döntési helyzeteiben majd segítenitudják őt. Egyfajta magatartásminták ezek, erős töltésű szimbólumok, emberi határhelyzetekemlékei, érzelmileg telített, gazdag szövegek vagy egyszerűen csak hangzó szépségükkelmegragadó szavak, mondatforgácsok. Ezt a folyamatot már alsó tagozatos korban meg kellízlelniük a diákoknak, erre már akkor érzékennyé kell tenni a tanulókat. Ebből kifolyólagtanítási programunk alapelve a problémacentrikusság, amelyben a tanítási folyamatot kellolyan kreativitást-nyitottságot lehetővé tevően megtervezni, hogy a diákok saját szubkultúrájaes élményvilága is megjelenhessen.4. Drámázás során a pedagógus egyfelől arra törekszik, hogy tanítványaiban a személyesélmények asszociációs sorát elindítsa, amelynek eredményeképpen felfedezik a mű általönmagukat, másfelől az is a célja, hogy tanítványai képesek legyenek önmagukfelismerésének megfogalmazására szóban és írásban is. E cél eléréséhez a legmegfelelőbbmódszer a cselekedtető, bevonódásra, érintettségre, saját élményre törekvő drámapedagógia(Gabnai Katalin).Valamennyi irodalmi alkotás esetén alkalmazható (vers vagy próza, lírai alkotás vagy dráma,népmese, monda, novella, regény), a lényeg az, hogy ne a mű illusztrálása történjen, hanem azadott világba való belépés (szerepbe lépés – a szerk.) után önálló, egyéni döntésekszülessenek. A drámapedagógia eszköztárát mindenki szabadon használhatja, egymás ötleteit,játékait, óraterveit kötetlenül átvehetik egymástól a drámatanárok (Baji-Gál Ferencné), hiszena feladatuk az, hogy a tanult, látott elemek alapján létrehozzák saját óratervüket, de maga azóra teljes valóságában csak az adott helyen, időben és a döntéshozó szerepkörű résztvevőkkelfog létre jönni. A drámapedagógia csak a közvetlen tapasztalás útján ismerhető meg igazán, éslétformája is maga az élményszerző gyakorlat.5. A kooperatív tanulás (Spencer Kagan) vagy inkább életszemlélet kölcsönös tiszteletrealapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni teljesítményét előtérbe állítószemléletet jelent. Ellentétben áll a versenyszellem hangsúlyozásával, ahol az egyének acsoport többi tagját igyekeznek túlszárnyalni. Előfeltétele a közösség tagjai közöttikooperáció eredményeként létrejövő konszenzus. A kooperatív tanulást alkalmazó tanulók a„verseny helyett együttműködést” hirdető szemléletet átviszik az élet más területeire is, amialapvetően meghatározza az emberekkel való kapcsolatukat. A kooperatív tanulási forma atanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul, és az ismeretek és azintellektuális képességek fejlesztésén túl (azaz együtt határozzák meg a problémát, akérdéseket, a megoldás lépéseit és a résztvevőket is – a szerk.) kiemelt szerepet játszik aszociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködésiképességeinek kialakulásában és fejlődésében is. A tanulók a csoportmunka keretébenközösen dolgoznak, ez együttes felelősséget jelent a csoport eredményéért, tehát nemcsak asaját, hanem a csoporttársak munkájáért is (Benda József 2002.).A kooperatív tanulás mint módszer ugyancsak a konstruktív tanulási elméletre épül, amelyszerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó, azaz konstruktív módon történik: az emberiagy az ismereteket nemcsak befogadja, hanem szortírozza, rendszerezi, átalakítja, újjáteremti.A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományostanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi, hanem kifejezetten stimulálja az emberiagy ezen alkotómunkáját, konstruktivitását. A tanítás helyett a (tapasztalati) tanulásra erül ahangsúly. A tudás forrása nemcsak a tanító és a tankönyv, hanem a komplex nevelési helyzet54