Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

A dallamhangok tudatosítása előtt első osztályban a dallamvonalat is be
kell rajzolni a képecskékkel ábrázolt dal hangjai köré. A dallamhangok ismertetésekor
hanglétrán is szemléltet. A dallammotívumokat korongokkal
rakosgatják ki, később többfajta elhelyezéssel is. Elegendő időt ad az új ismeretek
előkészítésére, előbb ábrák segítségével, később rövid meghatározásokkal
tudatosít. Kézjelekről is reprodukáltat ábrák segítségével.
Sok a játékos zenei feladat: többféle dalazonosítás, hiányzó dalrészletek
pótlása, összekevert motívumok dallá rendezése szerepel. Előbbre kerülnek a
tananyagban bizonyos formatani ismeretek, amelyeket jól hasznosít a készségfejlesztésben.
Kibontakoztatja a zenei alkotókedvet, gyakran alkalmazva
a manipulációt, s ötletes utasításokkal irányít.
A zenehallgatási anyag Laczó Zoltán összeállítására épül. A hangszerismertetéshez
képeket és rövid magyarázatokat is közölnek a tankönyvek. A 3.
osztályos könyvben a Varázsfuvola és a Háry János részletekhez megpróbálnak
némi műismertetést is fűzni.
Az elsős tankönyv végén dalcsokor-ajánlatok vannak. Az elöl kottában
nem közölt dalok hátul megtalálhatóak. A tankönyvek végén játékdalok —
játékleírással —, valamint jeles napi és ünnepi alkalmakhoz ajánlott dalok is
vannak. A köteteknek ez a része gondosabb szerkesztéssel jobban használható
volna.
A három kötet szakmai lektorai: Fazekas Pálné és Mocskonyiné Tallér
Edit (1. oszt.), Herboly Ildikó és Kedvesné Herczeg Mária (2. oszt.) valamint
Krónerné Rózsavölgyi Ildikó és Újváry Gézáné (3. oszt.).
A Csodálatos zenevilág 4. osztályos tankönyvét Krónerné Rózsavölgyi
Ildikó írta (lektorálta Báli Péterné Zólyomi Márta). Elkerülte a figyelmet,
hogy a 3. osztályban nem tudatosították még a fá hangot, pedig az év eleji
ismétlésben ismert dalban reprodukálni kellene, s valójában ismeretük tisztázása
nélkül alkalmazza a 4. osztályos könyv a negyed, nyolcad és fél ritmusérték-megnevezéseket.
A tananyagban előbb kerül sor az éles és a nyújtott ritmus ismertetésére, s
azután tudatosítják a háromnegyedes értéket. A pontozott félértékkel kezdeni
e sort azért volna célszerű, mert abból a pont jelentését a ritmusjelölésben
könnyebb megértetni, s azután ebből a pontozott negyed is jól értelmezhető.
Az ismertetés módja inkább a kottaképen és a tanári magyarázaton alapuló
definiálás, mint képzetkialakítás és zenei megfigyelés. Előbb kell reprodukálni
betűjelről való daltanulásban, ill. olvasógyakorlatokban az új ritmust, s
csak azután kerülhet sor az ismertetésre. Az ütemforma tudatosítása sem a
zenei hangsúlyok megfigyelésén alapul — sajnos —, ezért is kerülhetett a
105