Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

káit, ill. az állat, nap- és esőhívogató, játékra szólító, kiforduló, leánykérő
dalosjátékokat, a ludas-, kapus-, küzdő- és sorjátékokat.
A hangszerekkel való ismerkedésben lehetőség nyílik a népi hangszerek
megismerésére, készítésére, pl. köcsögduda, doromb, citera, doromb, hegedű,
dob, levélsíp, dióhéj-pengető, stb., melyek közül több is a gyermekkel
együtt készíthető.
A néptánc az óvodában a felnőttek táncát jelentheti, mert a nehéz lépések
nem felelnek meg a 3–7 éves gyermek mozgásfejlettségének. De a
dalosjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos játékmozdulatok
és térformák kényszer nélkül fejlesztik a ritmusérzéket, előkészítik a
későbbi néptánctanulást.
A zenehallgatásnak az óvónő igényes válogatását kell tükröznie a nép- és
műdalok élő előadásában, a gépi zene nem ajánlott.
Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, melyek megfelelnek
a gyermek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok
változásaihoz, a visszatérő naptári ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a
játékok öröme a fontos, az egyedi íz az, ami indokolja ezeknek az énekes
népszokásoknak az éltetését.
8. Az Óvodai nevelés játékkal, mesével program alapelve az, hogy az óvodáskor
nyelve nem más, mint a játék és a mese érzéki és szimbolikus
jelrendszere. Ebben élhető meg a nevelhetőség lehetősége, vagyis a társaslelki
funkció. Mozgás, zene, kép, szó együtt alkotják az óvodai anyanyelvi
nevelés jelrendszerét, amelynek megjelenési formája a játék és a mese.
Az 1959-es, 1971-es, 1989-es Óvodai Nevelési Program nyomán felhalmozódott
óvónői tapasztalatokat és módszertani tudást sokra értékelik. Ez az
alap, amire építkeznek. Nem veszik át azonban a kötött és kötetlen foglalkozások
szervezeti kereteit és rendszerét, a kis időszeletekre bontott napirendet,
mert a gyermeklélektani kutatások eredményeivel is alátámasztott tapasztalat,
hogy a tudományokból levezetett tantárgyak, ismeretsávok világa hat
éves kor alatt megszűnik. Itt minden mindennel összefügg, az ismeretek idő-,
tér-, ok-okozati és fontossági sorrendjét megelőzi és elborítja az „óceáni érzés”,
az érzelmek, vágyak és képzelet mozgatta bizarr képzettársítások sokasága
és azok ütköztetése a mindenkori pillanatnyi valóságos helyzettel.
A zenei fejezet az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozza meg a
zenei anyanyelvet. Amikor csak lehet, énekeljen az óvónő és énekeljenek a
gyerekek is. Lényeges, hogy a felnőtt ebben is biztos támasz legyen. Az az
énekes játék a jó, amelyiknek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra
53