Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

todikai rendszere 8 töltötte be, egészen az 1989-ben bekövetkezett politikai
és társadalmi változásokat követő iskolarendszer-váltásig.
Az 1989-es politikai fordulat után elkezdődött egy új társadalom építése.
Természetes, hogy ez radikális változtatásokat igényelt a társadalmi elvárásoknak
megfeleltethető iskolarendszer struktúrájában és tartalmában is. A
rendszerváltás előtti egységes állami iskolák mellett megjelentek a magán,
egyházi, alapítványi, kisebbségi, nemzetiségi, stb. iskolák/óvodák, és a korábban
egységesen 8+4-es szerkezet mellett létrejöttek a 4+8, 6+6, 8+2 és
egyéb tagolódások is. Az egész iskolarendszer vertikálisan és horizontálisan
is megváltozott.
Mivel a módszer és az alapjául szolgáló énekeskönyvek eredetileg az
egységes, állami, 1–8 osztályos népiskolák számára voltak szinte tökéletességig
kidolgozottak, e helyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy ha a működés
alapfeltételei közül ma már sem az egységes, sem a csak állami, sem a csak
8-osztályos iskolarendszer nincs többé adva, akkor a ma iskolai gyakorlata
számára alapelemeitől kell teoretikusan újragondolni, mi az a módszerből,
ami — a koncepció lényegét, szellemiségét megtartva — a jelen feltételrendszerében
is működőképessé tehető. Az egységes tanterv szerinti, minden iskolatípusban
országosan egységes tananyagot tanító tankönyvcsalád használatának
gyakorlata fentiek értelmében tarthatatlanná vált.
E helyzet szakmai kezelésére, a tartalmi szabályzás új szakmai megoldására
tett kísérletet a hosszú társadalmi vitában formálódott NAT, majd annak
nyomán a kerettanterv.
A NAT pedagógiai koncepciójának főbb — ének-zene tantárgyunk kialakult
működési feltételeit alapjaiban érintő — vonásai voltak:
— a tantárgyak helyett ún. műveltségi területekre bontás (esetünkben az
ún. Művészetekre),
— meghatározott óraszámok helyett százalékos időarányok megjelölése
(melyben a tantárgyként óraszámban garantálthoz képest csökkent a tantárgyi
énekórára fordítható időkeret!),
— a közös kötelező tartalom helyett közös követelmények,
— az évfolyamokra lebontottak helyett nagyobb életkori szakaszokra (1–
6., és 7–10.) megfogalmazott követelmények.
Mindez gyökeresen új környezetet jelentett a hagyományosan tantárgyként
kidolgozott, addig általában heti 2 órában működtetett iskolai énekta-
8 Lásd e rendszert — Papp Géza modelljének felhasználásával — a szerző a crosscurriculáris kompetenciák
a tantárgyi énektanítás keretei közötti fejlesztési lehetőségeiről írt tanulmányának 3.
ábráján!
176