Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

„A felnőttkori adaptáció sikerességét gyermekkorban nem az iskolai osztályzatok
és az osztályteremben tanúsított jó magaviselet jelzik előre. Ellenben
ezen a területen komolyan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiket társaik
nem kedvelnek, akik agresszívak, akik nem képesek társaikkal szoros
kapcsolatot fenntartani, akik nem képesek kortársaik közt a helyüket megtalálni.”
(Hartup, 1992. 1. o.)
1.3 Ahogy azt számos külföldi példa is mutatja, a kooperatív tanulás elterjedését
nagyban megkönnyíthetné, ha az általánosságban ismertetett módszerek,
feladattervek alkalmazását az egyes tantárgyak szakmódszertana
kidolgozná. A zenei nevelés alapja az együttes éneklés élménye, azaz természetéből
adódóan az ének-zene órák viszonylag kevés tevékenységi formában
teszik lehetővé a csoportmunkát. Valószínűleg főként ennek tudható be,
hogy a kooperatív tanulás alkalmazásának a zenei nevelésben külföldön
sincs kidolgozott módszertana.
A külföldi minták adaptációjának lehetőségét amúgy is megkérdőjelezné
a magyarországi zenei nevelés koncepciójának egyedisége. Abban megegyezik
mindegyik zenepedagógiai irányzat, hogy a zenei nevelésnek, mint a művészeti
nevelésnek általában, fontos szerepe van az érzelmi nevelésben, a
személyiség formálásában. A magyar zenei nevelés hagyományosan ezen kívül
azt is felvállalja célként, hogy mindenkinek lehetővé tegye a legmagasabb
művészi értékű zene megismerését. Ezt a célt szolgálja, hogy mind a
NAT-ban, mind a kerettantervben követelmény a zenei írás-olvasás (a kerettantervben
szereplő olvasás-írás változat egyben szemléletváltást is jelez)
készségeinek fejlesztése. Alapvető különbség a hasonló célt felvállaló külföldi
irányzatokhoz képest, hogy azok nem a közoktatásra, hanem csak a
szakzenész-képzésre vonatkoznak. A külföldi közoktatásban alkalmazott zenepedagógiai
irányzatok általánosnak mondható célja legjobban Carl Orff
zeneszerző és zenepedagógus emblematikussá vált mondatával jellemezhető:
„Az út a cél.” Azaz ennek szellemében érvényesül ugyan a zenei tevékenység
örömszerző funkciója, azonban a tanulók nem jutnak el a szó valódi értelmében
vett művészethez, hanem megrekednek a zene egyes alkotóelemeivel
való manipulációnál.
A zenei nevelésben a kooperatív tanulás alkalmazása kapcsán további nehézséget
jelent a tantárgy alacsony óraszáma. Jóllehet a kooperatív szokások
elsajátítása és megszilárdítása nem igényel külön időkeretet, hanem a tanulással
párhuzamosan történik, azonban heti 45 perc ezek kialakítására és
életben tartására semmiképp sem elegendő. Ezért használata csak akkor lehet
163