Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

nítás és a felkészítő tanárképzés számára. Mindkettőhöz újra kellett gondolni
alapkérdéseket: azt, hogy mit miért igen és miért nem, mikor és hogyan tanítsunk,
vagy ne tanítsunk az iskolában és a tanárképzésben. Kodály 1952-es
mondata, mely szerint „kétségtelen tény, hogy a társadalmi változások a
szak- és tömegnevelés teljes átalakítását igénylik” 9 , gondolati analógiaként
itt is érvényes lett.
A tanterv követelménytípusainak a korábbi tantervekhez viszonyítva
pozitív hatása, szakmai hozama az énektanításban az lett, hogy
— az általános követelmények sugallta nemcsak zenei képességfejlesztő
jelleg,
— a közös követelmények által irányított, tantárgyon túli tanítási szemlélet,
— a műveltségi területek által jelzett integráló jelleg, valamint
— az életkori szakaszolás által megteremtett differnciált fejlesztés lehetősége
e dokumentum által
irányítottan megjelent a tanári tervező és gyakorlati munkában is.
A megvalósítás felé csak a kezdő lépéseket tettük meg, amikor 1998-ban
a kormányváltást követő oktatáspolitikai koncepcióváltás eredményeként elkezdődtek
az ún. kerettantervi munkálatok. E speciális helyzetben a kerettanterv
funkciója lett az, hogy megteremtse a tárgyunk szempontjából már
megindult modernizáció folytatásaként a működőképességhez egyidejűleg
szükséges hagyományőrzés, a további modernizáció és az adaptáció megvalósulásának
feltételeit.
A kerettanterv lehetővé tette a hagyományőrzést, amennyiben biztosította
a 8+4-es iskolaszerkezet és a tantárgy-jelleg garantálásával, valamint
az évfolyamokra bontással az elismert hagyományos módszer működési
alapfeltételeit, s ezzel fenntartotta a sajátosan erre a struktúrára kidolgozott
hazai énektanítási hagyományok megtartásának elvi lehetőségét. Lehetőséget
adott a korábbi tantervek szakmai értékeinek beépítésére, ill. pontosítására is
(így az 1978-as énektanterv jó szakmai rendszerének, az országosan közös
zenei tevékenységek — éneklés, kórusének — feltételét jelentő minimális
közös dalismeretnek, a NAT közös követelmények a világra és más tárgyakra
való nyitottságának, gondolatainak megjelenítésére).
Igényelte és segítette a módszer korszerűsítését és annak saját országunk
jelen feltételrendszeréhez való alkotó adaptálását is. Előbbit azzal, hogy
9 Kodály: Reflexiók a zeneoktatás reform-tervezetéhez. In: Visszatekintés I. EMB. Bp., 1964. 255. p.
177