Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

se jól biztosítja az ének-zene órákon oly lényeges esztétikai élmény megszületését,
már csak a tanítói személyiség szükséges a beteljesítéséhez.
A dalcsokor egy stilizált nótafa levein található. A készségfejlesztést világos
utasítások, szépen és jól kiválasztott feladatok jellemzik.
A könyvek dalanyagában a többi tankönyvben megszokottnál jóval több a
Forrai Katalin: Ének az óvodában c. gyűjteményéből választott, s elsősorban
pentaton jellegű játék- és gyermekdal. Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy
integrált tankönyvcsalád része az ének-zene munkatankönyv, ám emiatt —
sajnos — zeneileg kevésbé értékes dalok is bekerültek az egyébként igényes
és jó színvonalú tankönyvbe.
Befejezésül
Az ezredforduló előtt az ének-zene szakma kezdetben nehezen mozdult, hiszen
a meglévő tankönyvek magas színvonalúak voltak. Nem véletlen, hogy
előbb az ősforrás, a Kodály-Ádám Énekes könyv reprint kiadása jelent meg,
s hogy a Lantosné-Lukinné Ének-zene könyvek is felfrissítésre kerültek. Kodály
méltán világhírű koncepciója, s megvalósulásának lehetősége ott van az
általános iskola zenei nevelésében. A tankönyvszerzők munkáikban — Süle
Ferenc kivételével — egyre inkább igyekeznek elősegíteni a zenei tevékenység
által megszülető zenei élményt. A zenei készségfejlesztő munka az egész
személyiségre jótékonyan hat és jelentős szerepe van a sokoldalú képességfejlesztésben.
Ezeket a könyveket egyaránt jellemzi a népi kultúra, a néphagyomány
újrafelfedezése, s az a felismerés, hogy az alsó tagozatos ének-zene
órákon az életkori sajátosságoknak megfelelő módon alapozható meg legjobban
a nemzeti identitás.
109