Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
96<br />
A tankönyv kézjelről való daltanítás lehetőségét is felkínálja — a l–s–m–<br />
r–d hangokkal — sajnálatos, hogy a dallamrajz arányai nem pontosak.<br />
A formai megfigyelések e tanévben az azonosságok észrevételére irányulnak.<br />
Azonos dallammotívumokkal kezdődő dalokat keresnek, ugyanarra a<br />
motívumra más dalokban is rátalálnak. A motívumismétlődést jól tudják felhasználni<br />
a lejegyzésben.<br />
Az ismerős dallamok leírását kezdetben ritmus és betűjelek segítik, majd<br />
a ritmus közlése lassanként elmarad, s a tanév végén már önállóan kell lejegyezni<br />
ismétlődő motívumokból álló ismerős dalkezdetet.<br />
Az ismerős dalmotívumok reprodukálása után néhány betűkottás — Kodály<br />
— olvasógyakorlat következik.<br />
A harmadik osztály elején, a <strong>zene</strong>i ismeretanyag ismétlése során előbb<br />
betűkottáról, majd vonalrendszerről, olvasógyakorlatokat is énekelnek már, s<br />
ezt az új dal kottáról való megtanulásának lehetősége követi.<br />
Új dallamhang az alsó szó, amelyet az alsó lá-hoz és a dó hanghoz viszonyítva<br />
is megfigyelnek, megkülönböztetve így a dallammozgásban a lépést és<br />
az ugrást. Az alsó szó megismertetése a d–l,–s, relációban történik. Sajnos, a<br />
kézjelek dallamrajza hibás: a d–l, távolság kisebb rajta, mint a l,–s,. A vonalrendszerre<br />
helyezés először G-dó szerint történik. Ezután a d–s, relációt is<br />
gyakorolják, előbb reprodukcióban, azután lejegyezve. Ekkor már — transzpozícióban<br />
— a pótvonalon is megjelenik az alsó szó. Az új dalban is szerepel,<br />
s a dalt utólag kottából megpróbálják leszolmizálni.<br />
A kétszólamú, tiszta éneklésben a hosszan tartott alsó szólam már a lá, és<br />
a szó, hangokon nyugszik. A Kodály–Ádám Énekeskönyvek mintájára a<br />
hosszú hangokat tartalmazó ritmusgyakorlatokat a szó–dó, ill. a mi–lá összecsengetésével<br />
éneklik is.<br />
Dallamfelismerési feladatok jelennek meg: „Hogyan szolmizálnánk?”<br />
A lá–szó–mi–ré–dó–lá, hangokon mozgó, egyenletes negyedritmusú dudanótát<br />
kottakép segítségével lehet elsajátítani.<br />
A következő új hang a felső dó. Előbb egy s–d’–s–l dallamfordulatban figyelik<br />
meg a lá hanghoz viszonyítva, ezután d’–s relációval kezdődő dalokban<br />
jelentkezik, s ebből tudatosítják. A kézjeles dallamrajz itt sem megfelelő,<br />
nem világlik ki belőle a d’–s és a s–m–d hangok távolságának különbözősége.<br />
Az új hangot kétféle elhelyezéssel is kottába rakják — a C- és a D-dó<br />
helye szerint.<br />
Dalokat gyűjtenek és énekelnek felső dó kezdettel. Gyarapítják is e repertoárt.<br />
Kottáról tanulnak meg egy hasonló és ismétlődő motívumokból<br />
építkező dalt, amelyet néhány órával később — a <strong>zene</strong>i memóriát alaposan