11.11.2012 Views

Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

MIÉRT ÉS HOGYAN TANÍTSUNK<br />

NÉPDALFELDOLGOZÁST?<br />

(a cappella gyermek- és nõi karok)<br />

KISMARTONY KATALIN<br />

A népdal természetes közege volt annak, aki beleszületett. Lehettek kedves<br />

dalai egy-egy jó énekesnek, de a népdal szeretete nem volt kétséges, mert<br />

ebben élt. Az élet minden területéhez megvolt a dal.<br />

Ma ezt a biztonságot meg kell szerezni, erőfeszítés árán, nem jön magától.<br />

A nép<strong>zene</strong> megszerettetésének elsődleges színtere a család lenne, de<br />

amik a legbiztonságosabb találkozási helyek a gyermek számára a népzenével,<br />

az intézményes nevelés színterei: az óvoda és az iskola. A nevelők közvetítő<br />

szerepe vitathatatlan. Mivel mindennapjainknak nem természetes része<br />

a népdal, megtartására, továbbélésére a feldolgozások éneklése, a kórusélet<br />

vagy a táncház ad reális lehetőséget.<br />

Népdalaink egy része elcsépeltté vált, szükséges a frissítés iskolai használatra,<br />

tanító- és tanárképzésben és baráti köröknek egyaránt. A jó társasági<br />

időtöltésbe — a koncertlátogatást is beleértve — a <strong>zene</strong>hallgatáshoz is elvezethet<br />

a népdalfeldolgozásokon keresztül az út, azon túl, hogy identitástudatot<br />

ad. Más népek — szomszéd, vagy köztünk élő, vagy távolabb élő népek<br />

— dalainak feldolgozásán át, azokat megismertetve, elfogadtat.<br />

Mióta tanítunk népdalfeldolgozást? Mit tekintünk egyáltalán népdalnak?<br />

Hogyan tanítjuk? Ezeknek a kérdéseknek a gyökerét, kezdetét kutatva a Budapesti<br />

Tanítóképző Főiskola (<strong>ELTE</strong> TÓFK) könyvtárában az alábbi kottagyűjteményeket<br />

és tanításra vonatkoztatható könyveket találtam a második<br />

világháború előtti időkből:<br />

ARANY LANT 1. Gyermek- és női karénekek gyűjteménye iskolai használatra,<br />

(szerk. Dr. Harrach József), Lampel R. Könyvkereskedése Rt., Budapest,<br />

1895.<br />

NŐ-KARÉNEKEK GYŰJTEMÉNYE (két-, három-, négyszólamú karénekek,<br />

nők vagy gyermekek számára), szerk.: Bartalus István és Gyertyánffy István.<br />

Dobrowsky és Franke Kiadása, Budapest, 1888.<br />

Ádám Jenő: A skálától a szimfóniáig. Turul kiadó, Budapest, 1943.<br />

Kerényi György: Az énekkari műveltség kezdetei. Somló Béla Könyvkiadó,<br />

Budapest, 1936.<br />

Plán Jenő: Zenei játékos – iskola. Rózsavölgyi és társa kiadása, Budapest,<br />

1929.<br />

129

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!