Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
MIÉRT ÉS HOGYAN TANÍTSUNK<br />
NÉPDALFELDOLGOZÁST?<br />
(a cappella gyermek- és nõi karok)<br />
KISMARTONY KATALIN<br />
A népdal természetes közege volt annak, aki beleszületett. Lehettek kedves<br />
dalai egy-egy jó énekesnek, de a népdal szeretete nem volt kétséges, mert<br />
ebben élt. Az élet minden területéhez megvolt a dal.<br />
Ma ezt a biztonságot meg kell szerezni, erőfeszítés árán, nem jön magától.<br />
A nép<strong>zene</strong> megszerettetésének elsődleges színtere a család lenne, de<br />
amik a legbiztonságosabb találkozási helyek a gyermek számára a népzenével,<br />
az intézményes nevelés színterei: az óvoda és az iskola. A nevelők közvetítő<br />
szerepe vitathatatlan. Mivel mindennapjainknak nem természetes része<br />
a népdal, megtartására, továbbélésére a feldolgozások éneklése, a kórusélet<br />
vagy a táncház ad reális lehetőséget.<br />
Népdalaink egy része elcsépeltté vált, szükséges a frissítés iskolai használatra,<br />
tanító- és tanárképzésben és baráti köröknek egyaránt. A jó társasági<br />
időtöltésbe — a koncertlátogatást is beleértve — a <strong>zene</strong>hallgatáshoz is elvezethet<br />
a népdalfeldolgozásokon keresztül az út, azon túl, hogy identitástudatot<br />
ad. Más népek — szomszéd, vagy köztünk élő, vagy távolabb élő népek<br />
— dalainak feldolgozásán át, azokat megismertetve, elfogadtat.<br />
Mióta tanítunk népdalfeldolgozást? Mit tekintünk egyáltalán népdalnak?<br />
Hogyan tanítjuk? Ezeknek a kérdéseknek a gyökerét, kezdetét kutatva a Budapesti<br />
Tanítóképző Főiskola (<strong>ELTE</strong> TÓFK) könyvtárában az alábbi kottagyűjteményeket<br />
és tanításra vonatkoztatható könyveket találtam a második<br />
világháború előtti időkből:<br />
ARANY LANT 1. Gyermek- és női karénekek gyűjteménye iskolai használatra,<br />
(szerk. Dr. Harrach József), Lampel R. Könyvkereskedése Rt., Budapest,<br />
1895.<br />
NŐ-KARÉNEKEK GYŰJTEMÉNYE (két-, három-, négyszólamú karénekek,<br />
nők vagy gyermekek számára), szerk.: Bartalus István és Gyertyánffy István.<br />
Dobrowsky és Franke Kiadása, Budapest, 1888.<br />
Ádám Jenő: A skálától a szimfóniáig. Turul kiadó, Budapest, 1943.<br />
Kerényi György: Az énekkari műveltség kezdetei. Somló Béla Könyvkiadó,<br />
Budapest, 1936.<br />
Plán Jenő: Zenei játékos – iskola. Rózsavölgyi és társa kiadása, Budapest,<br />
1929.<br />
129