Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

— Kevés a zenei tevékenységre és a közös zenei feladatokra vonatkozó
utalás. Ha van is, arányaiban lényegesen kevesebb, mint a gondolati műveletekre,
intellektuális tevékenységre vonatkozó. (A gondolkodtató kérdésfeltevés
és a kérdések megválaszoltatása pedig módszertanilag nem
azonos értelmű a motiválással, az aktivitásra neveléssel, vagy a zenei képesség-fejlesztéssel
magával! Természetes kivétel ez alól a gyűjtő-, vagy
önálló könyvtári munkára vonatkozó feladat.)
— A tankönyvek tartalmi struktúrái éppen szemléletben nem segítik a
tanterv tevékenységközpontú/képességfejlesztő megvalósulását. Többségük
struktúrája szaktudományi tematikus egységekre épül. Ez így áttekinthető
szakmai rendszert, de izolált ismereteket közvetít, hisz nincs
benne egymásra vonatkoztatás, csak tematikus egységek egymás mellettisége.
(Szemléletük így végül is maradt az említett diszciplináris.)
Összességében tankönyvkínálati szinten:
— A tanítási gyakorlat metodikai „egykönyvűségének” fentiekben vázolt
oldására eleve tevékenységközpontú, gyermeki (de nem csupán zenei!)
aktivitásra/interaktivitásra építő és képességfejlesztésre irányuló metodikai
koncepciójú nyomtatott és elektronikus tankönyvek, oktatóprogramok,
oktatási segédanyagok kidolgozása vehetné rá a leginkább kész
megoldásokra kondicionálódott tanárokat.
— A létező, de nem működő tantárgyközi kapcsolatok (pl. zene–irodalom–képzőművészet–történelem,
földrajz–tánc és dráma, hon- és népismeret,
ember- és társadalomismeret, idegen nyelv, könyvtár- és komputerhasználat
stb.) kidolgozására és tanításban való megjelenítésére ugyanez
az út kínálkozik hatékonynak.
— Bármely új tankönyvnek legyen világosan követhető, következetesen
végigvitt metodikai koncepciója, s azt tükrözze vizuálisan is — a tanulók
otthoni/iskolai környezetének szereplőire mint lehetséges segítő
partnerekre számítva — a közös nevelési célok közös elérése érdekében.
— Szintén vizuálisan is világosan jelenítse meg a differenciálást valamennyi
tankönyv mind az ismeretek/ tevékenységek, mind a módszerek
és követelményszintek területén (pl. zenei olvasás-írásnál az olvasógyakorlatok,
éneklésnél pl. a dallamvariánsok, vagy a dalanyag nehézségi
szintjeinek feltüntetésével stb.)
tanulási tevékenységet (szelektálni tudást, megértést, értelmező információfeldolgozást, gyakorlást
stb.) Pedagógiai koncepciójukra vonatkozó további elemzésük olvasható a szerző írásában az
OKI „A tanulás tanítása” c. kötetének 165–166. oldalain.
191