Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
dalt, észak-dunántúli változata (Hej, dínom-dánom-rokola) a lakodalmas<br />
párcserélővé alakul. 7<br />
Feladatunknak tekintjük, hogy a kisiskolások énekóráján minél több alkalmat<br />
teremtsünk a közös mozgásra, táncra, a néphagyományok ápolására.<br />
A teljes játékosság és a hitelességre törekvés mellett fontos ennél a módszernél<br />
az azonos időben jelentkező ingerek (auditív, vizuális, mozgás) érdeklődést<br />
felkeltő hatásainak kiaknázása, melyek fokozottan elősegítik a <strong>zene</strong>i<br />
élményt. Észerevétlenül segítik a bevésést, a <strong>zene</strong>i tevékenységre való<br />
ráhangolódást, sőt érdeketté teszik a gyerekeket a részvételben. 8<br />
A játékkal, mozgással történő daltanításban a gyerekek az emberi kapcsolatteremtést<br />
sajátítják el. A valóságot megismerő, cselekvő és remélhetőleg<br />
érző emberekké válnak. A játéktevékenység céltudatosságra, feladatvállalásra<br />
nevel. A játék adott helyzetének megoldása segíti a kreativitás kialakulását.<br />
Kodály Zoltánnak „A <strong>zene</strong> mindenkié” című könyvében máig érvényes<br />
pedagógiánk útmutató és megszívlelendő intelmét érezhetjük:<br />
„Hozzon a gyermekeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömöt. De,<br />
hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit<br />
maga is kíván.” 9<br />
b) Daltanítás részekre bontva<br />
A hosszabb, bonyolultabb mű- és népdalokat a hallás utáni daltanítás egy<br />
második, fejlettebb fokú típusával, a részekre bontott eljárással tanítjuk. Ez a<br />
tanítási mód is a mechanikus bevésésre épít, a <strong>zene</strong> és a szöveg asszociációján<br />
alapul. Segíti a módszert, hogy a gyermekdalok többsége motivikus szerkezetű.<br />
A játékdaloknál megismert, tudatosított jellemzőket már tudjuk az új<br />
<strong>zene</strong>i egységekhez kötni. A <strong>zene</strong>ileg helyes bontás ilyen módon a gyerekek<br />
kialakuló <strong>zene</strong>i formaérzékét segíti. 10<br />
A tanítást ennél a módszernél is a hangulat előkészítésével, az érdeklődés<br />
felkeltésével kezdjük (legtöbbször a szövegre, az ide vonatkozó néphagyományokra<br />
utalva), majd a dal teljes bemutatásával folytatjuk. A többszöri<br />
bemutatások között mindig újabb megfigyelési szemponot adunk (pl. <strong>zene</strong>i<br />
7<br />
Barsai Ilona: Magyar népi gyermekjátékok és mondókák (Kodály szemináriumok, Tankönyvkiadó,<br />
Bp. 1982., 155. oldal).<br />
8<br />
Oroszné Tornyai Lilla: Énektanítói alalismeretek (Kecskeméti Tan. Főisk. 1999. 31. oldal).<br />
9<br />
Kodály Zoltán: A <strong>zene</strong> mindenkié! (Zeneműkiadó, Bp. 1975, 123. oldal).<br />
10 Tornyai-könyv uo. 31. o.<br />
63