Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

▪ Térbeli szemléletet ad (bár kisebb mértékben, mint a kézjelről történő
daltanítás), mert a dallam magasságát a kottafejek ötvonalban való elhelyezése
jelzi. A térbeli tájékozódást kérdésekkel segíthetjük, és azonnal ellenőrizhetjük
a hangzó dallamot.
A befogadást gátló tényezők:
— Bármennyire készítjük is elő a reprodukciót, bármennyire is vesszük át
külön a ritmust, dallamot, szöveget, a jelrendszerek sora gyakran akadozva
és nehezen szólal meg.
— Hosszú és megfeszített figyelmet igényel a gyerekektől, a kottafejekből
csak lassan válik szép és átélhető dal, zene.
A DALTANÍTÁSI ELJÁRÁSOKKAL
KAPCSOLATOS TANULÓI BENYOMÁSOK ELEMZÉSE
KÉRDŐÍV ALAPJÁN
A felmérést a 2000–2001-es tanévben Budaörsön, a Bleyer Jakab Általános
Iskola alsó tagozatában végeztük el. Az azonos zenei feltételek és lehetőségek
(ugyanaz a tanítónő tanította a gyerekeknek az éneket, ugyanazon „zenei
feltételekkel”) objektívebb összehasonlításra adtak alkalmat. Az első
osztályosokat nem vontuk bele a megkérdezettek körébe, mert ők még csak
egy daltanítási eljárást ismernek (elsősorban a játékdal hallás utáni eljárását),
így még nem rendelkeznek annyi tapasztalattal, ami szükséges egy daltanítási
összehasonlításhoz.
A felmérést négy osztályban végeztük el.
A második osztályban 21 tanuló,
a két harmadikban 42 tanuló,
a negyedik osztályban 27 tanuló,
(összesen 90 tanuló) rangsorolta egytől hatig terjedő számozással a daltanulási
módokat.
Ez a minta még nem tekinthető reprezentatívnak, de a gyerekek által öszszeállított
„tetszési index” érdekes összefüggéseket eredményezett.
A felmérő lapon arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik daltanulási eljárást
szeretik a legjobban, és melyiket a legkevésbé? Melyik módszert tartják a
legnehezebbnek, s melyiket a legkönnyebbnek? Állításaikat indokolni is kellett.
A témához kapcsolodó kérdések esetében egyaránt alkalmaztuk a nyílt
69