Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

178
— a szabályzó dokumentum műfaji eszközeivel erősítette a befejezett tudásra törekvés
helyett a jövő feladataira felkészítő, képességfejlesztő iskola megfogalmazásával
és az ennek megfelelő tevékenységrendszerű tantervvel tárgyunk alapvetően képességfejlesztő
jellegének érvényesítését.
— lehetőséget adott a NAT-ban még csak megemlített korszerűsítő tartalmaknak
(lásd: a kisebbségek és nemzetiségek, ill. más népek dalairól, a jazz és populáris zenéről,
a zene szórakoztató funkcióiról a NAT-ban írottakat!) a hozzájuk rendelt konkrét
tevékenységekkel való működőképesebbé tételére és új elemekkel való kiegészítésére
is. (Ez utóbbi az élet új zenei jelenségeinek és a tudomány új eredményeinek tantervesítését
jelenti, így pl. Európa nép-, és más kontinensek műzenéjének, az eredeti nyelven
való éneklésnek és a Kodály halála óta eltelt időszak zenetudományi eredményeinek
beépítési lehetőségét a tantervbe és a tankönyvek dal-, ill. tananyagába.)
— egy alapvetően képességfejlesztésre irányuló tárgy képességfejlesztő tantervbe illesztésével
megteremtette a tantárgyban halaszthatatlanul szükséges szemléletváltás
lehetőségét: azt, hogy ne a zenei tananyagból vezessünk le egy így szükségszerűen
tananyagközpontú tantervet, hanem a tárgy a gyerekek nevelésében betöltött szerepéből,
a MIÉRT-ből (nem feladva természetesen az évtizedek csiszolta értékes zenei
tananyagot)
— módot adott a helyi sajátosságok figyelembevételének törvényi kötelezettségével a
Kodály-koncepciónak a ma miértjeihez is igazított, a jelen társadalmi körülményeihez
és a helyi működési feltételekhez történő adaptálására. (Ezzel késztette az eddig e
módszert egységes tankönyvek és képzés alapján átvevő tanárokat — a helyi tantervek
révén egyénileg is — munkájuk alapkérdéseinek önálló átgondolására, a MIÉRTre
adható, természetesen helyi különbségeket mutató szakmai válaszok függvényében.)
Mindezzel a kerettanterv megteremtette a modernizált értékőrzés, a hagyomány
és újítás egyidejű működtetésének és helyi adaptációinak pedagógiai
rendszerben — a tanterv-tankönyv-képzés-továbbképzés egységében —
való továbbéléséhez szükséges szakmai feltételeket. A következő pontban e
rendszerben ismertetjük a kutatási adatokból körvonalazható tantárgyi problémákat.
2002-től a kormányváltással egyidejűleg sor került a NAT törvényi felülvizsgálati
kötelezettségének teljesítésére 10 , s ezen belül az eredeti NAT-hoz
képest részben koncepcionális, részben csupán aktualizáló struktúra- és szövegszerű
változtatásokra is. Előbbiek között van egyrészt a közös követelmények
közé be-, és ezzel az iskolák életében pedagógiai fontosságban megemelt
ún. „Énkép és önismeret”, másrészt a régi „Kapcsolódás Európához és
a nagyvilághoz” követelménye helyetti, lényegi szemléletváltást kifejezően
10 Lásd erről Vass Vilmos írását „ A NAT felülvizsgálata” címen az ÚPSZ 2003. júniusi számának
40–45. oldalain!