Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
94<br />
Ezután következik a lá hang nevének és kézjelének bemutatása és kirakása<br />
kottavonalas rendszeren, a szó hanghoz viszonyítva. Az új hangot piros<br />
szín jelöli. A szó hangot előbb a 3. vonalközbe helyezik, így a 4. vonalon van<br />
a lá hang, azután a szó felköltözik a 4. vonalra, s most a lá a 4. vonalközbe<br />
kerül.<br />
A következő oldalon a s–l–s reláció újabb két — a 2. vonalközből, majd a<br />
2 vonalról induló — elhelyezésben jelenik meg. Ezután „beszélgetni” lehet<br />
szó–lá hangokkal, illetve mondókához dallamot kitalálni velük. Sor kerül a<br />
szó–lá–szó–mi dallam többféle kirakására is.<br />
E reláció gyakorlása a továbbiakban — különböző, ismert dalok motívumaiként<br />
— reprodukcióban és másik helyre kirakva, dalazonosításokkal<br />
együtt, valamint azonos dalkezdetek megtalálásával folytatódik.<br />
Később lá–szó–mi hangokkal is kitalálnak dallamot. E három hang más<br />
kapcsolódását is felidézik ismert dalból, majd ritmussal összekapcsolt<br />
szolmizációs szótagokról olvassák különböző, egyre nehezedő fordulatait.<br />
Ilyen szolmizációs kottáról dalzáró motívumokat is leénekelnek és azonosítanak.<br />
A második osztály a s–l–s–m reláció ismétlésével kezdődik. Ismerős dalok<br />
kezdőmotívumait idézik fel. Az átdolgozásba — remek érzékkel — még<br />
s–m–s–l motívumízt tartalmazó új dallam is került. Ezután a s–l–s reláció játékdalok<br />
kezdőmotívumaiból ismert változatait éneklik korongokról, majd<br />
ritmusnévvel, szöveggel, végül pedig játékával. Együtt jelenik meg tehát dalazonosítás<br />
segítségével a dallamreprodukció, a ritmusfelismerés, s azután a<br />
dal éneklésének és játékának esztétikai élménye.<br />
A dallamreprodukciónál támpontként a szó hang helye szolgál, amely itt<br />
négyféle: a G-, F-, D- és C-dónak megfelelő helyeken bukkan fel a vonalrendszeren.<br />
Megjelennek a s–l–s–m további ismerős változatai — hívóképek idézik<br />
fel a dalokat. A leolvasott dallamot — dalazonosítás után — más helyre is kirakják<br />
korongokkal.<br />
A s–m reláción mozgó motívum felidézésekor megkezdődik a hangjegyírás<br />
előkészítése: lerajzolják a korongokat a hangok neve, ill. a dalszöveg<br />
fölé, ügyelve a pontos elhelyezésre. A 15. oldalon megjelenik a hangjegy: a<br />
korong és a ritmusjel összekapcsolása. A hangjegyírás másolással kezdődik,<br />
majd önállóan kottáznak le egy dalmotívumot — a vonalrendszer fölött a<br />
ritmus, alatta a betűjelek segítenek. A szó–mi a sorok elején mindig ki van írva.<br />
Később a hangjegyszárak irányát is megfigyelik, és a magas hangok írásánál<br />
erre is vigyázva gyakorolnak.<br />
Előkészítésre kerül a dó hang. A s–m–d relációban figyelik meg. A megfigyelést<br />
dallamvonal mentén elhelyezett szótagolt dalszöveg segíti. A szó-