Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

elkerülhetetlenségével, amire a hagyományosan nagy befogadó országok —
USA, Ausztrália, Izrael — már évtizedek óta felkészítik pedagógusaikat.
A jelenkor társadalma, gazdasága az együttműködésre épül, mintegy ki is
kényszeríti azt. A hatékony működés elképzelhetetlen kooperáció nélkül.
Természetesen nem az a cél, hogy a versengést kiiktassuk a nevelésből, hanem
hogy a gyerekek tudjanak választani a helyzetnek megfelelően a kompetitív
és a kooperatív stratégia között, valamint a kooperációt igénylő helyzetben
birtokában legyenek az ehhez szükséges társas- és kommunikációs
készségeknek. Ahogy a NAT fogalmaz: „A kommunikációs kultúra az
egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi
érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének
döntő tényezője.”
1.2 Magyarországon 1982-ben Benda József vezetésével indult el a Humanisztikus
Kooperatív Tanulás (HKT) program. 1983-ban indultak az első
kísérleti osztályok, majd 1992-ben megalakult a Humanisztikus Általános
Iskola és Továbbképző Központ. Ettől kezdve több alternatív pedagógiai
programú iskola is alkalmazta a kooperatív tanulást. Magyarországi elterjedéséhez
újabb lendületet adott Spencer Kagan: Kooperatív tanulás című
módszertani könyve (Önkonet Kft., Bp. 2001.), amely a gyakorlati alkalmazáshoz
adott mindenki számára használható segítséget. Erre építenek az Alternatív
Pedagógiai Műhely által szervezett tréningek is, amelyek a pedagógus
továbbképzés keretében is hozzáférhetőek.
A humanisztikus pedagógia alapelveire épülő kooperatív tanulás nemcsak
az információ nyújtását tartja az iskola feladatának, hanem a gondolkodási,
kooperatív és kommunikációs készségek fejlesztését is. Az együttműködés
megélésének terepe a csoportmunka, azonban a szociálpszichológia és a
szervezetszociológia tapasztalatainak beépítésével kidolgozott rendszer csak
első pillantásra azonos a hagyományos csoportmunkával. A tanulási tevékenység
szervezésének fontos eleme a kölcsönös pozitív függés, amely szükségessé
teszi a társak támogatását, de ellenőrzését is, elvezetve így az egyéni
felelősségen át a másik fejlődéséért érzett felelősségig.
A kooperatív tanulás másik pillére a csoporton belül a szerepek — jegyző,
szóvivő, buzdító, értékelő stb. — kiosztása, amelyek gazdagságából a
helyzetnek és célnak megfelelően lehet válogatni, a szerephez tartozó viselkedési
és kommunikációs formákat „felpróbálni”. A szerepek változnak:
mindenki lesz irányító és irányított, segítséget adó és segítségre szoruló. A
különböző társas helyzetek megélése empátiára és toleranciára nevel.
162