Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ének - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
tagokhoz kapcsolódik a megfelelő szolmizáció, a még ismeretlen nevű dó<br />
hangot kérdőjel helyettesíti. Ezek után tudatosítják a nevét és kézjelét, valamint<br />
vonalrendszerre helyezik a s–m–d relációt, az első három vonalközbe<br />
helyezve a hangokat. A sorok elején már mindhárom hang neve ott áll.<br />
Később a pótvonal írásával is megpróbálkoznak — ügyelve a vonalaktól<br />
való megfelelő távolságára —, gyakorlása után alkalmazzák szó–mi–dó dallam<br />
leírásakor.<br />
Kérdés-feleletet énekelnek a három hanggal, majd pedig — mivel már<br />
minden hangjának nevét ismerik — végigéneklik az „Éliás, Tóbiás…” nótáját<br />
szolmizálva, sőt az egyik csoport dó hangon még kíséretet is énekel hozzá.<br />
Megkezdődik tehát a többszólamú dallamérzék fejlesztése. A kétszólamú<br />
énekléskor előbb álló felső szólam alatt mozog a másik, a következő órán pedig<br />
az alsó szólam áll, s a felső mozog a dó–mi–szó hangok különböző kapcsolatain.<br />
Újra megjelenik a lá hang is, s ezentúl már mind a négy hangon lehet<br />
„beszélgetni”, reprodukálni, a viszonyokra jól vigyázva kottát írni, motívumokból<br />
dalt azonosítani.<br />
A ré hang előkészítése m–r–d relációt tartalmazó dalok felidézésével és<br />
tanulásával történik. Nevének és kézjelének megismertetése után rögtön kétféle<br />
módon is vonalrendszerre helyezik a relációt, majd visszalapoznak, s<br />
most már hangnévvel éneklik az előző dallamokat. Le is jegyeznek dalmotívumokat,<br />
előbb az ismétlődő m–r–d–r dallam folytatásaként, azután önállóan<br />
is, ismert dal kezdőmotívumából, s ritmusát kitalálva.<br />
„Beszélgetnek” és dallamot találnak ki vershez m–r–d hangokkal.<br />
A hangkészlet kiegészül a szó hanggal, s e négy hangot tartalmazó motívumokat<br />
olvasnak és írnak ismerős dalok segítségével. Támpont most már<br />
csupán a dó hang helye. A kétszólamú ének mozgó szólama is — szó alatt,<br />
ill. dó fölött — e négy hangon jár.<br />
Közben már megkezdődik az alsó lá hang előkészítése: dalzáró motívumokban<br />
figyelik meg, s a dó hanghoz viszonyítják. Tudatosítása után ismétlődő<br />
dallammotívumokban előbb reprodukálják, majd lejegyzik kétféle — Fés<br />
G-dó szerinti — elhelyezéssel. Most is visszalapoznak, s a l, hangot behelyettesítve<br />
éneklik az előbbi dalvégeket. Ismerős dalrészleteket reprodukálnak<br />
betűkottáról.<br />
Gyakorolják az alsó lá hangot betűkottáról hangjegyekbe írva, ill. dallamrészlet<br />
lejegyzésekor és más helyre írva a vonalrendszeren. Dallamot találnak<br />
ki m–r–d–l, hangokkal. Kétszólamú felelgetősben, kérdés-felelet dallamok<br />
éneklésében is alkalmazzák, s most az álló alsó lá felett mozog a másik szólam.<br />
Megjelenik a kánonéneklés.<br />
95