Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

ezeket nem lehet mégsem egyértelműen elkülöníteni egymástól, mivel sok
azonos típusú feladatot tartalmaznak. (Dombiné, 1992.) A zenei ismereteket
ellenőrző feladatokat is tartalmazó tesztek általában a hangszertanításhoz készültek,
és az ehhez szükséges ismereteket kérik számon, ezért a közoktatásban
elsajátítandó tudásanyaggal nem feleltethetőek meg. A nemzetközi gyakorlatban
az előbbiekkel párhozamosan alkalmazzák a zenei előadási (performance)
teszteket, elsősorban a Watkins–Farnum (1962) által kidolgozott
előadási tesztet. Erre a területre egyébként viszonylag kevés teszt készült,
mivel objektív értékelésük nehéz, illetve felvételük csak egyénileg lehetséges.
Céljuk sem teszi alkalmassá a magyar közoktatásban való használatot,
mivel alkalmazásuk a hangszertanulás területére irányul. A standard zenei
tesztek legnagyobb része idősebb korosztály számára készült. A jelenlegi
amerikai gyakorlatban a kisiskolások körében a zenei adottság mérésére a
Gordon-féle teszt (Gordon Elementary School Test, 1989), a teljesítmény
mérésére a Colwell-féle teszt (Elementary Music Achievement Test, 1967)
használata terjedt el széles körben, nem utolsó sorban annak köszönhetően,
hogy mindkét teszt csoportosan vehető fel.
A tantervben a fejlesztési követelmények által meghatározott négy területen
(éneklés, zenei hallás, zenei olvasás-írás, zeneértés) azt kellett megtalálni,
hogy mi az a mérhető tudás, amit a gyermek az iskolai zenei nevelés
során szerzett. Az éneklési készség területén a mérhetőség, a zenei hallásnál
az adottság és a teljesítmény elkülönítése kérdéses illetve megvalósíthatatlan.
Ennek a két kritériumnak a zenei olvasás-írás és a zeneértés területén szerzett
ismeretek felelnek meg. Az adott évfolyamban a kerettanterv által meghatározott
ismeretek elsajátításának szintjét a második osztálytól kezdve minden
évben teszttel mérjük. Az e célra összeállított, a 2. osztályosokkal elvégzendő
tesztet az előző tanévben két akkori második osztállyal kipróbáltuk, hogy
ennek alapján az egyes kérdések nehézségi, differencialitási és megbízhatósági
indexét kiszámítva alakíthassuk ki a végleges változatot.
Ugyanakkor természetesen nem mondhatunk le az oktatás eredményességének
vizsgálatánál a zenei képességek fejlődésének nyomon követéséről
sem. Ennek eszközéül a Colwell-féle zenei teljesítménytesztet alkalmazzuk,
mint a leggyakrabban használt vizsgálati módszert.
3.2 Az iskolai nevelés legfontosabb céljai között szerepel a diákok interperszonális
készségeinek fejlesztése. Az ehhez szükséges különböző szociális
készségek együtteseként definiálja a legtöbb felfogás a szociális kompetenciát.
(Trower és mtsai, 1978; Argyle, 1983; Schneider, 1993 — közli Zsolnai,
167