Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

A tanulmányi előrehaladást a magyar és matematika tantárgyak
tudásszintjével mérjük. Ehhez az Apáczai Kiadó év eleji, illetve év végi felmérő
feladatsorában kapott eredményeket vesszük alapul.
Jóllehet az iskolai osztályzatok egyes osztályok és egyes tantárgyak
között nem összehasonlíthatóak, azért a kísérlet során figyelemmel kísérjük
a félévi értesítőket és az évvégi bizonyítványokat, amennyiben információt
adhatnak a különböző tanulmányi csoporba tartozó tanulók eredményeinek
változásában fellelhető tendenciákról. Ennek jelentőségét az adja, hogy bebizonyosodik-e
estünkben is az a kutatási eredmény, hogy a kooperatív tanulás
hatására a legrosszabb tanulók eredménye javul a leglátványosabban,
azonban anélkül, hogy a legjobbak fejlődése lelassulna (Slavin, 1970).
A tanulás sikerességének megközelítése napjainkban új elemmel gazdagodik:
egyre inkább az az elvárás fogalmazódik meg, hogy az iskola elsősorban
tanulni tanítsa meg a gyerekeket. „A továbbiakban egyre inkább eltávolodunk
attól, hogy a sikeres tanulást kizárólag az elsajátított információ
mennyiségével definiáljuk. A sikeres tanulás mércéje inkább az lesz, kifejlődött-e
a diákokban a készség arra, hogy alkotó módon gondolkodjanak,
kérdéseket tudjanak megfogalmazni, összekapcsoljanak különböző dolgokat,
kategóriákat alkossanak, ezeket új szempont szerint is fel tudják állítani, illetve
értékelni és alkalmazni tudják a kapott információt.” (Kagan, 2001,
11:1. o.) A kooperatív tanulás nagyban épít az önállóságra, szemben a frontális
oktatással, ahol a tanuló az idő nagy részében az információ passzív befogadójaként
van jelen a folyamatban. Ezért a kutatás kérdései közé kívánkozik,
hogy milyen hatással van a kooperatív tanulás a tanulási szokásokra
és az egyéni tanulási módszerekre.
4. Befejezés
A fentiekben ismertetett kísérlet a Debreceni Egyetem pszichológiai doktori
iskolájának alkalmazott pszichológia alprogramjában végzett PhD-kutatás
keretében zajlik, dr. Balogh László témavezetésével.
Mivel a három évre tervezett követéses vizsgálatnak még csak az első fél
événél tartunk, és az első mérési eredmények feldolgozottsági stádiuma sem
ad még elegendő alapot a fent ismertetett elképzelés helytállóságának megítéléséhez,
ezért a későbbiekben ez a koncepció bizonyos részletekben változhat:
a vizsgált területek prioritásában, további mérések szükségességének
vagy éppen a felsoroltak közül némelyikek feleslegességének kérdésében.
170