Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

12. Belső aktivizálással közvetített, a vegetatív idegrendszerből kiinduló
emocionális hatása ösztönző.
13. Forrása a zenei ismereteknek. Tudatos elemzéssel zenei szabályokat,
törvényeket vonunk le, melyekhez alkotó módon rendelhetőek az újabb
ismeretek.
14. Az énekléssel összekapcsolt elemző munkával más tantárgyakban is alkalmazható
olyan logikai tevékenységeket tanítunk meg (analízisszintézis,
lényeglátás, elvonatkoztatás), melyek az általánosan végzett
ismeretszerző munkát könnyítik.
15. Fejlesztjük a memóriát, koncentráló képességet.
16. A társas éneklés fegyelmező erővel bír, de ugyanakkor az egyén számára
biztosíthatja a katarzis élményét is.
17. A tartalmi és zenei forma túlmutat a dal tényleges anyagán: művészeti,
társadalmi, történelmi szemléletmódot ad.
18. Transzferhatása bizonyított.
19. Kreatívvá tesz.
10. Az új pedagógiai kísérletek, műhelymunkák, integrált esztétikai nevelést
mint elérendő célt tűzik ki, melyben a zene (és ezen belül elsősorban a hallás
utáni daltanítás) mint vezető művészeti ág jelenik meg.
A hallás utáni daltanítás három módja:
a: A dal, a játék és a mozgás egységén alapuló „GLOBÁLIS” mód.
b: Az analízis-szintézis láttatását alkalmazó, tudatos elemzést előkészítő
„RÉSZEKRE BONTVA” tanítási eljárás.
c: A tanulók elé legmagasabb követelményeket támasztó, ZENEI
MOZGÁSFOLYAMATOKRA” épített daltanítást.
Mindhárom mód megköveteli a pedagógustól: a bemutatás ritmikai- dallami
pontosságán túl a hangulati tartalom megvalósítását. Az átélt, művészi
megformálást tükröző előadás elsődleges célja az érdeklődés felkeltése a zenei
esztétikum iránt. A tanító példát ad a helyes légzésre, testtartásra, artikulációra.
Arcjátékával, taglejtésével a dal „mondanivalóját” sugallja.
A gyermek hangfekvésének megfelelő hangmagasság a belső hallás fejlesztését
szolgálja. Bizonyított tény, hogy már a tanító bemutató éneklése
alatt a tanulók összehangolt működésbe hozzák halló- és hangképző szerveiket.
60