Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

magyar népdal alkossa a dalanyagot és tanítványával, Ádám Jenővel kidolgozták
a pentatóniából kiinduló s a relatív szolmizációt alkalmazó ének-zene
tanítási módszert. Ennek megvalósulása az l948-ban útjára indult Énekes
könyv sorozat — az ún. Kodály–Ádám-tankönyvek. (A reprint kiadáshoz
Szabó Helga készített Útmutatót és Tanári kézikönyvet.)
Az oktatás egészének átfogó megújítását célzó 1978-as tanterv számára
Kodály útmutatásait követve az első három osztálynak az ének-zene tankönyvet
két kiváló gyakorló iskolai vezető énektanár: Lantos Rezsőné és
Lukin Lászlóné írta. Igyekeztek jelentős segítséget adni a szerényebb zenei
előképzettséggel rendelkező tanítóknak is. Az akkor kiadott tanári kézikönyvek
ma már csak iskolai könyvtárakban lelhetők fel. Az évek folyamán a
szerzők 2-3 oldalnyi függelékben még bővítették a dalanyagot.
Sajnos, a felsőfokú tanítóképzésben egy időben súlyos korlátozások következtek
be az ének-zenei képzés területén, s a tapasztalatok azt mutatták,
hogy a tanítók egy része nem képes a megfelelő zenei ismeretnyújtásra és
készségfejlesztésre. A hiányosságok pótlására adja meg a lehetőséget — főleg
szakosított ének-zene tanításra gondolva — a sorozat záró darabja: Tegzes
György 4. osztályos tankönyve, amelyhez gondosan felépített óravázlatsort
is tartalmazó kézikönyv készült akkor.
Lényegében ez a két tankönyvcsalád volt a minta a többi számára.
A Kodály–Ádám: Énekes könyvek dalanyagát az alsó tagozatban magyar
népi játékdalok és népdalok képezik. (Kivétel csupán néhány tiszta pentaton
cseremisz dallam és a Kalevalából vett finn dallamok, valamint Karow Órakánonja.)
A dalokat illusztrációs képek, szövegük s a már megismert zenei
elemek jeleinek — ritmus, illetve vonalakra helyezett szolmizáció — alkalmazásával
közli. Első és második osztályban a tanító függelékben megtalálhatja
a dalok kottáját és a játékleírásokat. Ugyancsak a tankönyvek végén
található néhány vallásos ének is.
Hasonló módon hátul közli a tankönyvben szereplő dalok kottáját a Csodálatos
zenevilág első osztályos könyve is. A Zene-játék két kötetében a tanító
számára Kottatárban található a dalanyag. Rápli Györgyi Ének-zene
könyvei Dallamtárat tartalmaznak.
E problémát Lantosné–Lukinné úgy oldja meg, hogy az oldal tetején a
dalszövegre jellemző képet helyez el (ez hívóképként később jól hasznosítható)
és az oldal alján, a tanító számára jól elkülönítetten — apró kottával —
ott a dal és a játékleírás. Első osztályban a dalszövegek közlése a képek alatt
akkor kezdődik, amikor feltételezhető a tanulók megfelelő olvasási készsége.
A zenei készségek fejlődésével azok szintjének megfelelően közöl még a
78