10.07.2015 Views

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEKLI. évf. 2007. 1–2. számAZ IRÓNIA POÉTIKAI-FILOZÓFIAI DIMENZIÓI MODERN ÉSPOSZTMODERN NÉZŐPONTBÓL 1„az olyan fogalmak előfordulása a maivégső szótárakban, mint: »igazságos«,»tudományos«, vagy »racionális« mégnem ok azt hinni, hogy az igazságosság,a tudomány vagy a racionalitáslényegének szókratészi vizsgálata bárkitis jelentősen túlvinne saját koránaknyelvi játékain.“(Richard Rorty)Az antik retorikai munkákban az irónia elsősorban a humor, anevetségesség és a komikum fogalmaihoz kapcsolódik. Ezen belül is inkább aszellemességhez, a finom élcelődéshez áll közelebb, mint a tréfához. Hiszen afogalom eredete, egyrészt a szókratészi módszer lényegéhez, másrészt viszont azarisztophanészi komédia alakjaihoz, és ezek közül az egyik szereplőtípus (eirón)által megjelenített viselkedési normákhoz, kommunikációs stratégiákhoz köthető.S bár talán túlzás lenne azt állítani, hogy az antik komédia figuráiból egyeneságon követhető volna az irónia klasszikus retorikai koncepciója, a szókratészidialógus nyomán pedig ennek egyfajta (modern) ismeretelméleti kategóriakéntvaló meghatározása, az azonban kétségtelennek tűnik, hogy e kettős eredetszorosan összekapcsolható az irónia későbbi, stilisztikai-poétikai valamintesztétikai-filozófiai értelmezéskísérleteinek kialakulásával.1. A nevettetés irodalmi kánonjának létrejöttéről beszélve Mihail Bahtyinfontos szerepet szán annak a radikális horizontváltásnak, amely az antik és aközépkori irodalomban a mitikus világszemlélet és létértékelés dimenziójától amindennapi valóság felé fordul. Szerinte a hagyomány effajta kritikaiátértelmezésének mozzanata, az irodalmi alkotásokban összekapcsolható apolifonikus-párbeszédes poétikai tendenciák előtérbe kerülésével és ezzel együtta népi-karneváli eredetű „komoly-nevettető“ műfajának a kibontakoz(tat)ásával.A szókratészi dialógus és a menipposzi szatíra tekinthető e diskurzusváltásalapjainak.1 A tanulmány megírásának ideje alatt a szerző az MTA-OM Domus Hungarica Scientiarium etArtium-ösztöndíjában részesült.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!