10.07.2015 Views

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖLTÉSZET AZ 1920-AS ÉVEKBEN 19eltűrném, hogy a szabad szárnyalást isa szociális célok mögé kössék,de jaj, mindegy, hogy milyen úton járunk,mindegy, hogy mit s mindegy, miként kiáltsak,hiszen ott kint feleslegessé most máraz Igaz is, nemcsak a Szépség vált csak!“(Művészet)Bizonyos értelemben tézisversek ezek: a művész és a művészetekkülvilághoz, közönséghez fűződő viszonyának állandó újrafogalmazását végzikel – visszatérő probléma ez a századelő magyar költészetében. Bárdpályaívlezáró verse, amely után már csak a kisebbik fia korai, 1941-es halála utánírt gyász-ciklusa, az Örökre 19 éves... következik, arról tanúskodik, hogy költőikoncepciója alakult ugyan az évtizedek során, de számára mindvégig az „ottkint“ világa tűnt képlékenyebbnek, kevésbé szilárdnak.Áprily Lajos második, Mi lesz velünk? című kötete kapcsán írja róla 1924-ben: „Ennek a tudatos és programos lírának a költője egyúttal az erdélyi irodalomlegérdekesebb eklektikusa.“ A teljes költői pályára is vonatkoztathatómegállapítást Áprily ugyan inkább (aktivizáló) tartalmi és (klasszikus) formaijegyek kapcsán teszi, de tágabb értelemben is érvényes lehet. Bárd pályájahangsúlyosan Ady nyomán indul, az első kötet kiadásakor még csak tizenkilencéves költő strófaszerkezetei, motívumai („nagy bánatok“, „titok-kapu“ stb.)ismerősek lehettek a versben is megidézett Ady Endre olvasói számára.Ugyanakkor illeszkednek a modernség tágabb kontextusába is, olyan versekrévén, amelyek nem köthetők egyszerűen az Ady-féle versnyelvhez, bár nem isidegenek teljességgel attól:„Boltok kirakatai csillognak bennem,Beléjük rakom minden kincsem:Jóságot, törtetést, bűnt és vétket,Előttük mostan sok ember lépked.“(Én, a vétek-árus)A Bárd-költészet gazdagodása, vonatkozási rendszerének bővülésekétségkívül lemérhető a második kötetében. A tudatos, tézisjellegű építkezést akötet ciklusszerkezete is jelzi, mintegy dióhéjban összegezve a kötet gondolatihangulatiívét. A cikluscímek így hangzanak: Kortárs vagyok, Mi lesz velünk?,Elpusztulunk, Én meg akarom magam tartani, Hiszek. A kötet a héber éskeresztény mitológia elemeiből, a világháborús történésekből,olvasmányélményekből (Kant, Schopenhauer, Einstein stb.) építi felmotívumrendszerét, elvi álláspontokat fogalmaz meg, vitatkozik más tézisekkel,ambivalens viszonyt épít ki a külvilággal.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!