és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

GRÓF TELEKI DOMOKOS FŐISPÁN VERSESKÖNYVE 33VestibulaA szerző szerkesztői ambícióit jelzi bevezető szövegek változatossága. Akönyvet három mottó nyitja. Az első „Gabriel Zágoni Medicinae Doctor“-tól,széki Teleki Eszter Utrechtben tanult orvosától és verses elsiratása szerzőjétőlszármazó újsztoikus aforizma, amely szerint a jóval és a rosszal szemben azérzéketlenség a legalkalmasabb védelem. A második mottó szerzője ErdődyLajos, Szabolcs megye főbírája, a Magyar Músa és a Magyar Hírmondóversszerzője, katonaköltő, aki a reformátorok kesergését a korai romantikusokszubjektumépítésével összehangolva vall e szövegrészben élete bánatteliségéről.Jó példája annak, hogy a költői locusok általános érvényűek. A harmadik mottót,valójában a munka elvégzéséhez nélkülözhetetlen isteni/múzsai támogatáskérését „Rákótzi Ferentz“-től veszi Teleki:„Tsak egy hajam szála sintsKire Istennek gondja nintsÉn Istenem reám tekintsSzivemre már több bút ne hintsSok jaj szómra, siralmimraNyiljék meg Mennyei kilints.“A szöveghely a kötet egészére vonatkoztatva a szenvedésen megváltottlélek keresztény metaforája. Ugyanakkor a kötet zárósora: „Irta a háládatos GrófTeleki Domokos.“ (Az utolsó szöveg epitáfium Teleki nénje gróf Teleki Juliánna,özvegy Kemény Zsigmond síremlékére.)Verses emlékiratAz erdélyi nemesség életvitelének forrásai között máig figyelmetérdemelnek a naplók, bár a verses formát tudománytörténeti előítéletek többnyirekizárták ebből a forráscsoportból.A mérce Teleki József, aki családtagjai halálára írott költeményeivelutolérhetetlenül érzékeny és míves poétának bizonyult. Teleki Domokoscsecsemőkorát, gyermekkorát írja le, császári katonai szolgálatát, udvarlásaitörténetét, három házassága, családi és vagyoni gyarapodása folyamatát,családtagjai betegségeit, elvesztését, néhány a hivatalából adódó ünnepélyeseseményt. Fontosnak tart néhány hozzá intézett verset és egy köszöntőt is akönyvbe illeszteni, amely így részben a homágium műfaji ismérveit is mutatja. Asorselemző költemény lábjegyzeteiben filológiai természetű kiegészítőinformációkat fűz a versben állítottakhoz: például verscímeket ad meg, a futólagemlített személyekről biográfiai adatokat szolgáltat, utal a politikai viszonyokra(például a török háborúra, a tatárok erdélyi betörésére.)