és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

FALUDI FERENC ÉLETRAJZAINAK „BELSŐ MINÉMŰSÉGE“ 61Mihály. A Szent ember példányainak sorsáról rendelkezik, és ennek kapcsán alevél végén megjegyzi, hogy pénzre lenne szüksége.A „tanúk“Első fennmaradt jellemzését a római tartózkodásának idejéből fennmaradthivatalos jelentés nyújtja. „Ingenium: bonum – prudentia: supra mediocritatem –iudicium: super mediocritatem – experientia: bona – naturalis complexio:sanguineo-melancholica – profectus in litteris: bonus – talentum ad Societatisministeria: bibliothecarium, decisorem casuum.“ 17Az úgymond hiteles tanúk közé tartozik Szerdahelyi, aki még életébenismerte Faludit, és személyes találkozásaik alapján rajzolja meg annak„charakterét“, annak ellenére, hogy már „a hálás utókor“ fényéből is vetül ajellemrajzra. Az elógium különböző részleteit idézték már (Staud, Sárközy), azéletrajzot, és az abba beépülő jellemzést azonban nem. A részlet Szerdahelyinek,a budai egyetem esztétika professzorának Poesis narrativa című munkájában, azutolsó fejezetében található. A negyedik könyvet (fejezetet) a pásztorköltészettárgyalásának szenteli (Liber qvartvus de Poesi Rvstica). A műfaj jellemzőit akülönböző népek költőinek a felsorolása követi, akik ebben a műfajban kitűntek.Ezek között (Germani, atqve alii) esik szó Faludi Ferenc költészetéről ésszemélyéről: „datum est mihi legere ac quod mihi carissimus, sed iam modoMusis quoque patriis deplorandus Franciscus Faludi composuit. Ille anima naturafelicissime preparatus et Poesim , et sermonem patrium in potestate habuit,qustusque fuit nobili, delicato, et propomodum perfectissimo […] Hic est, quemego plurium annorum consuetudine vsuque familiari perspexi, penitusquerecognaui“ 18 . Itt tulajdonképpen kijelöli azt a szubjektív perspektívát, amelybőlmegállapításait teszi. Faludi költészetének méltatása után – és talán az semmellékes, hogy ezzel zárul az egész mű – rövid életrajz, és ebben Faludiszemélyének, jellemének leírása következik: „Inter sacrificandum recitandumqueDivinum officium prae nimia cordis teneritudine, qui a minima etiam negligentia,incuriaque metuebat, magnis animi cruciatibus angebatur; ceterum quietus, acplacidus, mireque facilis, comis, facetus et in sermone communi eleganturvenustus, natura virtuteque iucundus et candidus, qui nihil magis, quamoffensionem hominum, precavere studuit, neque unquam de altero male loqui,audiereque sustinuit: domi, forisque carus, et spectatus.“ 19 A fenti részlet17 Géfin, Ismeretlen adatok Faludi Ferenc életéből. ItK. 1970, 352. Fordításában a decisoremcasuum: „az életben (főképp a lelkipásztorkodásban) előforduló gyakorlati problémák megoldására(ehhez természetesen szükséges elméleti tudás és józan bölcsesség).“18 Gregorio Aloys Szerdahely, Poesis Narrativa ad aestheticam sev doctrinam Boni gustosconformata. Budae, 1784, 180. Kiemelés tőlem.19 Uo.