és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

74VOGEL ZSUZSAIntézete által szervezett, Historia litteraria a XVIII. században 92 címmelmegrendezett tudományos tanácskozáson néhány előadással, majd a PázmányPéter Katolikus Egyetem által szervezett, jezsuita konferencia november 9-iplenáris ülésén emlékeznek Faludira (Emlékülés Faludi Ferenc születésének 300.évfordulóján). 93 Ebben az évben a Petőfi Irodalmi Múzeumban a körmenditárlathoz hasonló, elsősorban Faludi pályáját és műveit bemutató kiállítás voltmegtekinthető.Sárközy Péter 2005-ben, a Magyarok emlékezete sorozatban megjelentFaludi-könyvének egyik legnagyobb értéke olvasmányosságában rejlik. Azelmúlt kétszáz év szakirodalmát úgy építi be munkájába, hogy nem válikunalmassá, s így, gondosan megválogatott szemelvényeivel, áttekinthetőségével,talán valóban közelebb viheti Faludit „az irodalom iránt fogékonynagyközönséghez“. 94A fentiek tárgyalása után feltehető a kérdés, hogy beszélhetünk-e Faludivalkapcsolatban kultuszról. A méltatásokban, portrék megrajzolásábanmegnyilvánuló nyelvhasználati szokásrend, mely gyakran nem nélkülözi ametaforikus, hiperbolikus megfogalmazásokat, érvelő szerkezetek helyett a leíró,mellérendelő formákat részesíti előnyben, ezt látszik alátámasztani. Kultikusjellegű Faludi „feltámasztásának“, „napfényre hozásának“ meg-megújulókísérlete is. „Kismester“ lévén az az egy kategória, amelyben „legkiválóbbnak“minősül 95 , s ami miatt szinte minden korszak olyan nélkülözhetetlen elődkéntismerte el, akivel valami új kezdődik 96 , nyelve és stílusa. Az egyes portrék általmegjelenített Faludi antropológiai és erkölcsi tulajdonságai különlegesek, s„egyszerre lesznek érvényesek személyére és művére is“ 97 (akár a portré vagy amű korrigálása árán is). Az identitáskonstruálás mellett, mely identifikációslehetőséget jelenthet az egyének vagy közösségek számára 98 , az emléktáblaavatásokjelzik, hogy bizonyos mértékben egy „közösség integrációját fenntartólegitimálóintézményként“ 99 is működhet a Faludi-emlék ápolása, ébrentartása(lásd pl. Dallos emlékbeszédét). Ami miatt Faludi esetében mégis inkább csaklokális kultuszról, illetve kultikus jegyeket hordozó jelenségekről beszélhetünkaz, hogy a róla szóló szövegekben szinte kivétel nélkül felfedezhető valamikételynek a nyoma. Műveivel és személyével szemben egyaránt működik92 Budapest, 2004. október 12–14.93 A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig. Piliscsaba, 2004. november 8–10.94 Sárközy Péter, Faludi Ferenc. Kaligram. Pozsony, 2005.95 Margócsy i.m. 293.96 Lásd: „a legújabb irodalom atyja“, „hajnalcsillag“, „küszöb“, „híd“ stb.97 Margócsy i.m. 309.98 Lakner, Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. 23.99 Lakner, Irodalmi kultusz, identitás, legitimáció. 152.