10.07.2015 Views

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

96BIRÓ ENIKŐegyéb olyan minőségek nevei teszik ki, amelyeket az ember vizuális útonérzékel. Például: habfehér, olajbarna, toronymagas.Egy dolog akkor tartozik bele egy nyelvi kategóriába, ha nyelviminősítésének ismérvei között szerepelnek olyanok is, amelyek a kategóriárajellemzőek. Ezek az ismérvek a dolog felől nézve tulajdonképpen a dolog nyelviészlelési feltételei. A dolgok neve tartalmazza azokat az ismérveket, amelyek azadott szó jelentését megadják. „A jelentést tehát úgy határozhatjuk meg, mintazoknak az ismérveknek az együttesét, amelyek alapján el tudjuk dönteni, hogymi melyik nyelvi kategóriába tartozik, vagyis mi a neve. [...] Mikor egy szót egy(legtágabb értelemben vett) dologra alkalmazzuk, tulajdonképpen nem teszünkmást, mint hogy figyelembe véve az illető dolog nyelvi minősítettségét nyelviszempontból minősítjük. Tehát a jelentés a nyelvi minősítés ismérveinekegyüttese“ (Szilágyi 1996: 39).A nyelvi észlelési feltételeknek kell eleget tegyen egy dolog, hogyvalamilyen nevűnek minősülhessen. Az észlelési feltételek a „dolog olyanjellemzői, amelyek [...] nyelvi szempontból kiemelt fontosságra tettek szert“(Szilágyi 1996: 40). Az észlelési feltételekre alapozódik a név általmeghatározott nyelvi kategória metaforikus kiterjesztése is. Például, ha aztmondom valakire: ő egy angyal, akkor az angyal név a „jóságos, jó“ mint közösészlelési feltétel alapján fogja minősíteni az illető személyt is, vagyis egy nyelvikategóriába kerülnek ezáltal.Egy szó szemantikai struktúrájába beletartoznak olyan jegyek is, amelyeknem a jelentés (denotatív jelentés) központi részeként foghatók fel mint a nyelviminősítés ismérvei (illetve mint nyelvi észlelési feltételek), hanem sokkal inkábba szó kontextusbeli viselkedésében játszanak szerepet. Ezek a nyelviattribútumok. Valamely minőség állandó vagy jellemző hozzátartozása isattribútuma lehet valamely dolognak. <strong>Nyelvi</strong> intuíciónk szerint például teljesenelfogadható a tündérszép összetétel, mivel a tündér szónak nyelvi attribútuma a„szép“, de furcsa volna, ha valakitől azt hallanánk: tündéregészséges, ugyanis az„egészséges“ a magyarban nem a tündér, hanem a makk nyelvi attribútuma. Ezértolyan szoros az összefüggés a minőség és a dolog között, amelyhez az ilyenösszetételben vagy szóláshasonlatban hozzárendelődött. A nyelvi attribútumok adologról alkotott háttértudásunkat jelentik, sokszor csak hiedelmeken alapulnak.Például a disznó egyik attribútuma, hogy „kövér“, s ez azzal függ össze, hogyszámunkra a prototipikus disznó: kövér. (Vö.: Kövér, mint a disznó.) Ha azonbanvalakit e megnevezéssel a disznó nyelvi kategóriájába sorolnak esetleg, nem a„kövérsége“ (mint nyelvi attribútum) alapján teszik, hanem sokkal inkább egyközös észlelési feltétel szerint minősül annak, vagyis „piszkos vagy ízléstelenviselkedésűnek“. (Vö.: Részeg, mint egy disznó.) Tehát a szó jelentésébenmindenképpen figyelembe kell vennünk nemcsak a nyelvi minősítés ismérveit,hanem a nyelvi attribútumokat is.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!