és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

GRÓF TELEKI DOMOKOS FŐISPÁN VERSESKÖNYVE 53Erköltsömet, ki-tenni,Próbára merem vetni.Engem igazán fogvaTart virtusod, e fogva,Nem szégyellem lántzomat,Nem unom fogságomat,És már ugyan innen foly,Hogy távul léted kín, s oly,Kinél nagyobb nem lehet,Hanem ha szived meg-vet.Be sok bajam van veled!Bizony nem is képzeled!De még-is oly kedves baj,Hogy a’ nélkül volna jaj;Oh be sokszor képzellek!’S éppen a’ként nézellekMintha előttem állnál,Dolgoznál, vagy olvasnál:Szép elméd gondolatját,Kedves szovad szózatját,Hallom csengni fülembenEl halok örömemben;De tekintek két felé,Hát sem egy sem más feléNem vagy, fogyok kedvemben,Bánat furdal szivembenKivált ha vetegetem,Az időt, míg nyerhetemHogy ujra láthassalak,Angyali kedves alak.Eremben vérem akad,Éltem fonala apad.Légyen szived meg-szánni,’S vélem kedvesen bánni!Ha biztatsz hív sziveddelÉlek ’s tsak érted hidd el.“ 4949 Teleki 1815. 113.