és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

ADATTÁR 1330nyomtatással. Ezeket a’ régibb nyomtatásokat egybe-vetvén, a’ versekben esett hibákatalkalmasint meg-lehetett jobbitanom. Mert ezekben az elsöbb nyomtatásokban-istsusztak-bé némely nevezetes hibák, mellyek hátull, a’ nyomtatásban esettfogyatkozásoknak helyre hozásában meg nem emlitetnek. Meg vagyon még nállam a’Charicliának Lötsei 1700-beli igen szép nyomtatása; de a’ több munkáinak régibb kiadását,jóllehet eleget kerestem, de még eddig nem találhattam. Hozzá-kezdettem-vóltazért Isten’ segedelméböl, e’ Phonixnek magyarázatjához még az 1789-béli Juliusnakelejénn, de mind sok betegeskedésim, mind egyéb akadályok-miatt, nem lehetetthamarébb el-végeznem.A’mi pedig e’ Magyarázo Jegyzéseknek Matériaját, Formáját és Végét vagyTzélját illeti, szükségesnek itélem itt már azokról valamit szóllani, és értésekre adni azolvasoknak, ha kik lesznek, mit kivántam-légyen azokban követni? Azért matériájokranézve ezen Jegyzések vagy Grammatikára és Syntaxisra, vagy Rhetorikára és Poësisra,vagy Historiára tartozók.A’ Grammatikai Jegyzésekben igyekeztem meg-jelentetni, a’ mennyire tudhattam,azokat a’ Magyar Szókat, és szóllásokat, mellyek Deákból, Görögböl, Németböl,Frantzból, Tótból, Törökböl, és más idegen nyelvekböl vettek eredetet, és osztán Magyarszókká változtak; minémüek igen bövön találtatnak a’ Gyöngyösi irásaiban; melyböl aztismeg lehet itélni, ha valjon ugyan oly szüz nyelv-é a’ mai Magyar Nyelv, a’ mintnémelyek nevezik és irják? holott kivált Némettöl, és Tóttól oly sok fijakot fogadott ésszült e’ Magyar Anyai Nyelv? Nem lévén pedig Török Lexicon kezemnél egyéb aLeonclavius Onomasticonjánál, kivált az harmadi könyvnek harmadik részébenfordultak-elé ollyan szók, a’ mellyeknek világos értelmére nem juthattam,tudatlanságomat pedig mind itt, mind egyebekben, még Magyar Szókban-is, meg-vallaninem szégyellettem. Mert jóllehet Magyar Országnak némely részeiben fordultam-meg, deannak olly szélesen kiterjedett határaiban mindenütt szokásban lévö szóllásnak mindenformáit világoson nem érthettem. Mivel pedig némely szók Magyar Országon és igyGyöngyösiben-is, más értelemben vétetnek mint nálunk Erdélyben, azoknak külömbözőjelentéseiket-is fel-jegyezni el nem mulattam. A’ Gyöngyösi Ortographiáját pedig vagyirásának módját a’ Lötsei nyomtatások-szerént meg-tartani és hagyni hellyesebbnekitéltem, mint azt a’ Tsétsi réguláji-szerént meg-változtatni. Mert Gyöngyösi a’miképen a’szó kimondatik, akképen irta le-is, Augustus Caesárt követvén a’kiröl ezt irja Svetonius(:Aug. Cap. 88:) Ortographiam, id est formulam rationemque scribendi a Grammaticisinstitutam non adeo custodiit, ac videtur eorum sequi potius opinionem, qui perindescribendum, ac loquamur, existiment. Illyenek hát és ezekhez hasonlók a GrammatikaiJegyzések, mellyekböl a’ több Grammatikából vett magyarázatokat-is akárki megitélheti,mellyeket hosszu vólna itt egyenként meg-emliteni.Másodszor, a’ Syntaxisra tartozók azok, mellyek a’ Szóknak egybenrakattatásokatmagyarázzák. Mert vagynak e’ poëtában a’ szóknak ollyan egybenszerkeztetései, mellyeket bajos vólna minden olvasónak jól meg-érteni világositás-nélüll.Tehát mind azok, és a’ szóknak némely tsudálatos Regimenjei ’s egy mástól valófüggései, Syncope, Hypallage figurákkal ’s több ide tartozó dolgokkal egyetemben, e’Jegyzésekben meg-magyaráztatnak. Továbbá a’ Rhetorikai vagy Ékessen szóllásból vettJegyzések, azok, a’mellyek meg-mutatják, az Ékessen-Szóllás’ mesterségének mellyikrészéböl vette Gyöngyösi ez vagy amaz szóllásának formáit? Mert nintsem tsak egystrófa-is ebben a’ munkában, melyben a’ Rhetorikának nyilván való nyomai ne