és Irodalomtudományi Közlemények - Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÍRÁSAI A PESTI HÍRLAPBAN 85nyilatkozatok formájában, 33 másfelől a Vérző Magyarország című kötetszerkesztésével, melyről Szörényi László a következőképpen ír Delfinárium címűkönyvében, melyben irodalom és politikai cenzúra viszonyát elemzi, példákkal:„Kosztolányi Vérző Magyarországát különben egészében is elérte jólmegérdemelt végzete. Bekerült a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikussajtótermékek jegyzéke című összeállításba (kiadja a Magyar MiniszterelnökségSajtóosztálya, 1945., 40.), így példányait begyűjtötték és megsemmisítették.Nyilván címe miatt került Hitler és Mussolini művei mellé, nem azért, mertHorthy bevezetésével jelent meg.“ 34A „kultúrdiplomata“ megjelölés jogosultságát támasztja aláKosztolányinak a PEN Club elnökeként végzett tevékenysége is, melyre ezúttalcsak annyiban térnék ki, amennyiben az publicista működésében megjelenik.Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Kosztolányi „politikája“ ez esetben (is) éppabban állt, hogy ne legyen köze az irodalomnak a politikához. Amint aztKosztolányi Dezsőné könyvében olvashatjuk: „Az irodalom cégére mögött ismétáll a politikai harc, vagyis talán ismét valamiféle örök harc, az apák és fiúk harca.[…] Nyíltan közlik vele [K. D.-vel], hogy pénz csak akkor lesz, ha BerzeviczyAlbertet választják meg elnöknek.“ 35 A Gyorsfényképek a PEN nagygyűlésérőlcímű, Pesti Hírlapban közölt cikk szövege ugyan Magyarországon íródott,azonban a kor jelentős külföldi szerzőit szólaltatja meg, elősegítve mintegy amagyar irodalomnak az európai áramlatba való szorosabb értelemben vettbekerülését is. Kosztolányi tehát nemcsak külföldi utazásokat tett, hanem a PENClub elnökeként azon is fáradozott, hogy az idegen ajkú szerzők is minélszélesebb körben tudomást szerezzenek a hazai irodalomról. Mindezttermészetesen nemcsak elnöki funkcióban tette, hanem például saját műveinek –mai kifejezéssel élve – menedzselésével is. Közismert például, hogy ThomasMann ír előszót a Néró, a véres költő német nyelvű fordításához, 36 valamint aneves német írón kívül számos más külföldi szerzővel is levelezést folytat, mintpéldául a román Emil Isac-kal.Kosztolányi irodalompolitikai működése azonban nem pusztán azanyanyelvi és a külföldi kultúra közti kapcsolatok szorgalmazásában merült ki,illetve nemcsak a Pesti Hírlapban vezetett rovat ízlésformáló törekvéseiben,hanem nyelvészeti viták folytatásában is. Nyelvtisztító működése közismert voltkortársai számára, nem utolsó sorban azért, mert nagy példányszámúnapilapokban közölt esszéiben fejtette ki nézeteit, valamint nyílt levelekben írta33 „Kosztolányi Dezső csak röviden nyilatkozott: „Ma valóságokról álmodunk. Karácsonyi álmommindössze ez: Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Szabadka.“ – M. V.: Magyarírók karácsonyi álma. Új Nemzedék I. évf. 75. sz., 1919. dec. 27., 1–2.34 Szörényi László, Delfinárium. Filológiai groteszkek. Felsőmagyarországi Kiadó. Miskolc, 1998,68.35 Kosztolányi Dezsőné, Kosztolányi Dezső. ASPY Stúdió Kiadó. Budapest, 2004, 291.36 Desider Kosztolányi, Der blutige Dichter. Ford. Stefan I. Klein. Oskar Wöhrle. Konstanz, 1924.